Az NT-terminál egy érintőképernyős megjelenítő és adatbeviteli
eszköz, amely a memóriájába letöltött program szerint végzi feladatát. A
program a programozó szoftverrel megszerkesztett képekből áll, ezek
közül a képek közül természetesen egyszerre egy látható a kijelzőn. A
képváltás mind a terminálról, mind a PLC-ből megvalósítható a
rendszerterület segítségével. A képek a következő elemekből épülhetnek
fel:
• fix elemek kijelzése (szöveg, kör, körív, körcikk, törtvonal,
sokszög, téglalap, kitöltés, kép kijelzés – Image, Library és Mark)
Az NTST program elindítása után a menü File lapján a New
menüpontra
kattintva lehet új
programot készíteni.
A megjelenő
ablakban
kiválasztjuk a
használni kívánt
terminált a PT Model legördülő
menüben. A
Control/Notify
lapon lehet
beállítani a terminálhoz tartozó vezérlő
területet (PT Control Area),
visszajelző területet
(PT Notify Area) és
az előugró ablak
vezérlő területet
(Window Control Area). Ez utóbbi megadása nem kötelező, míg a terminál vezérlő terület
és a visszajelző terület megadása kötelező.
2
A vezérlő terült részére az NT11S, NT20S, NT600S, NT30 és az
NT620 típusú terminálok esetén 4 db. az NT31 és NT631 típusok esetén
5 db. egymást követő PLC memória területet kell fixen hozzárendelni. A
visszajelző terület részére az NT11S, NT20S, NT600S, NT30 és az
NT620 típusú terminálok esetén 3 db. az NT31 és NT631 típusok esetén
2 db. egymást követő PLC memória területet kell fixen hozzárendelni. Az
így kijelölt PLC memória területeket a PLC programban a terminál
képeinek kezelésén kívül másra használni TILOS, mert kiszámíthatatlan
képváltás lesz az eredménye.
Ajánlott beállítás pl. NT20S esetén:
Control Area: HR00 (vagy LR00)
Notify Area: HR04 (vagy LR04).
A HR (tápfeszültség kimaradás ellen védett) terület használata
esetén az az előny is jelentkezik, hogy tápfeszültség kimaradás után az
újrainduláskor az utoljára látott képpel folytatódik a terminál működése.
Az így elkülönített területek közül a legfontosabb a Control terület első
szava, mely a képváltás kezelését végzi el. Továbbá a Notify terület első
szava, mely az éppen látható aktuális kép sorszámát tartalmazza. A
Control terület fennmaradó részén a terminál memória másolás kezelési
lehetőségei ill. a Notify terület fennmaradó részén (Status Word) pedig a
terminál működési állapotát lehet befolyásolni bites kezeléssel (pl.:
nyomtatás indítás, háttérvilágítás ki/bekapcsolás. Alaphelyzetben a
terminál automatikusan kezeli ezen bites állapot területét, de
programozói állapot kezelés esetén fontos teendő, hogy az összes állapot
bit is kezelésre kerüljön! Ez alól egyedül a nyomtatás indítás bit kivétel,
mely önállóan is kezelhető).
Ha megadtuk a szükséges adatokat, OK gombbal nyugtázzunk,
ekkor automatikusan megnyílik az első kép. Ha módosítani szeretnénk a
terminál beállításait, a beállítási lapot a főmenü Tools lapján a PT Configuration menüpontra kattintva lehet elérni.
A képen elhelyezhető objektumokat egyszerűen egérrel
rajzolhatjuk be. Új képet létrehozni a főmenü Screen lapján, a New
menüpontra kattintva lehet. A megjelenő ablakban válasszuk a Standard Screen lehetőséget, majd kattintsunk az OK gombra. Ekkor egy újabb
ablak jelenik meg, ahol a Screen No. rovatban kell megadni a képszámot,
a Comment rovatban lehet megjegyzést fűzni a képhez. Az OK gombra
kattintva megjelenik az új kép. Így már lehet is szerkeszteni.
3
vánt adat.
ax.(1 v. 2).
és sorszáma.
A hozzárendelési táblák kitöltése
A hozzárendelési táblák a terminál memóriájában kerülnek
letárolásra. A táblázatban szereplő sorszám alapján lehet hivatkozni a
lista elemére. Ezek a táblák hordozzák magukban azon információkat,
hogy a dinamikus numerikus kijelzésekhez, a változó szöveges
kijelzésekhez és a bites memóriacímektől függő eseményekhez (pl.: hiba)
mely PLC csatornákat, címeket rendeltük hozzá. A hozzárendelési
táblákat a főmenü Tools lapján a Table… menüpontra kattintva lehet
elérni.
A numerikus hozzárendelési tábla (Numeral Table)
A numerikus hozzárendelési táblában lehetőség van arra, hogy egy
kezdő-, inicializálási értéket (Value) adjunk meg a terminálban, melyet a
PLC és a terminál feszültség alá helyezéskor a terminál automatikusan a
PLC megadott memória területére ír be. Ezen kezdőérték a numerikus
hozzárendelési táblában megszerkesztett adatmezőnként előre beállítható,
de természetesen a beállított értékek csak abban az esetben lesznek
aktívak, ha az Initial feliratú oszlopban az adott sorban a jelölőnégyzet be
van jelölve. A PLC Address feliratú oszlopban kell megadni, hogy a
tényleges dinamikus numerikus kijelzésekhez mely PLC csatornákat
rendeltük hozzá. Továbbá a Words feliratú oszlopban adható meg a
kijelzendő PLC csatornák darabszáma {terminál típustól függően 1 vagy
2, 1 szónyi memóriaterületen 4 számjegy tárolódik).
A terminálból a PLC
adott területére beírni
(inicializálni) kívánt
adat.
Aktív-e a beírni
(inicializálni)
kí
A megjelenítendő
szavak száma
m
A megjelenítendő
memória terület típusa
4
Numerikus
memória tábla
sorszáma.
A karakter hozzárendelési tábla (String Table)
A karakter hozzárendelési táblában lehetőség van arra, hogy egy kezdeti
(inicializálási) szöveget adjunk meg, mely szöveget a terminál feszültség alá
helyezéskor a PLC megadott memória területére ír be. Ezen kezdő szöveg a
karakter hozzárendelési táblában megszerkesztett adatmezőnként előre
beállítható, de természetesen a beállított értékek csak abban az esetben lesznek
aktívak, ha az Initial feliratú oszlopban az adott sorban a jelölőnégyzet be van
jelölve.
A PLC Address feliratú oszlopban kell megadni, hogy a tényleges
dinamikus karakter hozzárendelési táblában mely PLC csatornákat rendeltük
hozzá. Továbbá a Words feliratú oszlopban adható meg a kijelzendő PLC
csatornák darabszáma {terminál típustól függően 1- től 20-ig, 1 szónyi
memóriaterületen 2 karakter tárolódik).
A terminálból a PLC
adott területére beírni
(inicializálni) kívánt string.
Aktív-e a beírni
(inicializálni) kívánt
string
String
memória
tábla
sorszáma.
A megjelenítendő
szavak száma
(max. 1-10)
A megjelenítendő
memória terület típusa és
Megjegyzés
5
A bites hozzárendelési tábla (Bit Memory Table)
A bites hozzárendelési tábla minden egyes sorához definiálhatunk egyegy funkciót, ami egy bites
memóriacím hatására fog
végrehajtódni. Ezt a
memóriacímet a Set gombra
kattintva állíthatjuk be. A
funkció beállítása a Function
gombra kattintva történik, ami
a megnyíló ablakban a
Function legördülő menüben
választható ki. Ezek a
funkciók:
• None
Természetesen ezen beállítás használata esetén nem történik semmi. Ez
üres funkció. Lehetőség van arra, hogy képszerkesztés előtt a használni
kívánt biteket felvegyük a táblázatba, de funkciót még nem adunk nekik,
ezért nem befolyásolják a működést.
• Switch Screen
Képváltás funkció. A hozzárendelt bites memóriacím logikai „1”
állapotának hatására a terminál a Screen No. mezőben megadott számú
képre vált.
• Alarm
Hiba funkció. A hozzárendelt bites
memóriacím logikai „1”
állapotának hatására, a beállított
hibafunkció aktiválódik. Ezzel a
funkcióval lehetőség nyílik arra,
hogy a technológia során keletkező
hibákat a PLC-ben egy-egy bittel
jelöljünk, ezt a terminálon
kijelezhetjük egy hibalistában a kezelő számára. Ha bejelöljük a History
lehetőség, akkor a hiba bekerül a hiba naplózásba. A Switch Screen
lehetőség bejelölésével a Screen No. mezőben megadott számú képre vált
a terminál a hiba aktiválódásakor. A hiba megnevezését a karakteres
hozzárendelési táblában (String Table) kell megadni a Value oszlopban.
Más paraméter ott nem kerülhet beállításra. A hiba funkció beállításánál a
String Table Entry mezőben kell megadni a karakteres hozzárendelési
táblában megadott hiba megnevezés sorszámát. A hiba színét a Colour
legördülő menüben választhatjuk ki.
6
A recept tábla (Recipe Table) kitöltése
Amennyiben a terminál programban receptkezelést szeretnénk használni,
szükség van a recept tábla kitöltésére. Ez tartalmazza a receptben szereplő
rekordokat, paramétereket. Például egy takarmánykeverő berendezésnél, 4-féle
összetevőből álló, 6-féle keverék típus esetén a rekordok száma 6, a paraméterek
száma pedig 4 lesz. A recept táblát a főmenü Tools lapján a Recipe Table
menüpontra kattintva tudjuk elérni. A megnyíló ablakban a Summary rovatban
láthatjuk, hogy mennyi memória került
felhasználásra (Total), illetve mekkora a
még felhasználható memória mérete
(Available). A New gombra kattintva
lehet új receptet létrehozni, meglévő
recept módosításához a Set Recipe
gombra kattintsunk. A Number mezőben
kell megadni a recept sorszámát, ami
egyébként automatikusan 1-től
számozódik. A Name mezőben lehet
nevet adni a receptnek, a Comment
mezőben lehet megjegyzést fűzni a
recepthez. A rekordok számát a No. of Records, a hozzá tartozó
paraméterszámot a No. of Parameters
mezőben lehet megadni. A kezdő szavas
memóriacímet a PLC Address mezőben
kell megadni. Használat során a rekord kiválasztásakor a paraméter értékek ettől
kezdődően kerülnek letárolásra a paraméterszámtól függő memóriaterületet
használva. Az OK gombbal nyugtázzuk a beállításokat. A rekordok
megadásához kattintsunk a Set Record gombra. Itt az Excel programhoz hasonló
módon lehet megadni a rekordok nevét a Record Name oszlopban, és a
paraméterek értékeit a paraméterekhez tartozó oszlopokban. A Lock oszlopban
lehet bejelölni, hogyha rögzíteni szeretnénk a paraméterek értékeit. Ez esetben a
működés során nem lehet felülírni az adott rekordhoz tartozó paraméter
értékeket. A paraméterek megadásához kattintsunk az Edit Param… gombra. A
paraméterek neveit a Parameter oszlopban kell megadni. A Dec/Hex oszlopban
adhatjuk meg, hogy decimális vagy hexadecimális számként kezeljük. A Sign
oszlopban állítható be az előjel használata. Az egész számok darabszáma az
Integer oszlopban, a tizedesjegyek száma a Decimal oszlopban adható meg. Az
egy paraméter által lefoglalt memóriaterület nagyságát (1 vagy 2 szónyi) a
Words oszlopban adhatjuk meg. A paraméterekhez tartozó memóriacímet az
Address oszlopban láthatjuk. Ha megtörtént a rekordok, paraméterek megadása, a Close gombokkal zárhatjuk be a recept megadás ablakait.
7
Az Image, Library és Mark objektumok
A terminálban a lámpa használata során lehetőség nyílik az egyszerű
matematikai formák helyett (téglalap, kör, sokszög, körcikk) általunk
megszerkesztett képet (Image vagy Library) rendelni a lámpák állapotaihoz,
ezzel sokszínűvé, változatossá téve a képernyőn megjelenő képet. Az Image és a Library objektumok közötti különbség, hogy míg az előbbi esetén szabadon
rajzolhatunk, illetve képfájlt is beilleszthetünk, addig az utóbbi esetén az NTST
programban lévő fix objektumokból állíthatjuk össze a képet. A Library
objektumot többek között akkor érdemes használni, ha ismétlődően használunk
egyazon fix objektumokból összeállított ugyanolyan ábrát. Ezekből
szerkeszthetünk egy Library képet, majd a felhasználáskor beilleszthetjük a
terminál képbe. A Mark objektumot bármilyen objektumnál lehet használni,
amelyhez szöveges kijelzés is tartozik, beillesztve a szövegbe az Insert Mark
gombbal. Így lehet normál szövegnél (Text) vagy a funkcionális objektumok
feliratánál (Label) használni. Ezen kívül mindhárom objektumot (Image,
Library, Mark) használhatjuk fix kijelzésként a képernyőn.
Image objektum szerkesztése
A főmenü Tools lapján
az Image Editor menüpontra
kattintva tudjuk elérni az
Image Table –t, ahol
listaszerűen láthatóak a már
meglévő képek, illetve a New
gombra kattintva új képet
lehet létrehozni. Értelemszerűen az Open gombra kattintva megnyitható,
szerkeszthető, illetve a Delete gombbal törölhető a már meg lévő kép. A Close
gombbal zárható be az ablak. Minden képnek van egy sorszáma, amit a Code
mezőben tudunk megadni. Alaphelyzetben 0001 –től számozódik
automatikusan, de át lehet írni más számra is. Az Image objektumok sorszáma
0001 –től 0FFF –ig tart. Ez összesen 4096 képet jelent. A Size rovatban lehet a
kép méretét megadni, ami maximum akkora lehet, mint a beállított terminál
képernyője. A Width mezőben a szélességét, a Height mezőben a magasságát
lehet megadni. A Mode legördülő menüben lehet kiválasztani, hogy fekete-fehér
(2 Colours) vagy színes (8 Colours) képet szeretnénk készíteni (amennyiben
színes terminálunk van). Az OK gomb megnyomása után már látható, hogy az új
kép bekerült a listába. Most az Open gombra kattintva szerkeszthető az új kép.
Ha a beállításait módosítani szeretnénk, azt szerkesztéskor a főmenü Edit lapján,
a Properties menüpontra kattintva lehet megtenni. Képszerkesztéshez
használhatjuk a szerkesztő ikonokat, vagy akár lehet külső BMP képet
importálni a főmenü Edit lapján a Paste From menüpontra kattintva. Ha készen
van a kép, egyszerűen csak be kell zárni az ablakot.
8
Library objektum szerkesztése
A Library objektum
szerkesztése kis eltéréssel
megegyezik az Image
objektummal. A főmenü
Tools lapján a Library
Editor menüpontra kattintva tudjuk elérni a Library
Table –t, ahol listaszerűen
láthatóak a már meglévő
képek, illetve a New gombra
kattintva új képet lehet
létrehozni. Értelemszerűen
az Open gombra kattintva
megnyitható, szerkeszthető,
illetve a Delete gombbal
törölhető a már meg lévő kép. A Close gombbal zárható be az ablak. Minden
képnek van egy sorszáma, amit a Code mezőben tudunk megadni.
Alaphelyzetben 1000 –től számozódik automatikusan, de át lehet írni más
számra is. A Library objektumok sorszáma 1000 –től 3FFF –ig tart. Az OK
gomb megnyomása után már látható, hogy az új kép bekerült a listába. Most az
Open gombra kattintva szerkeszthető az új kép. Ha a beállításait módosítani
szeretnénk, azt szerkesztéskor a főmenü Edit lapján, a Properties menüpontra
kattintva lehet megtenni. A Library objektum méretét a szerkesztéskor látható,
szaggatott vonallal határolt téglalap kerettel lehet beállítani. Ki kell jelölni, majd
az egérrel lehet átméretezni. Ezen a kereten belül lévő elemek lesznek az
objektum része. Szerkesztéshez kizárólag az NTST programban lévő rögzített
objektumok (Fixed Display) használhatóak. Ha készen van a kép, egyszerűen
csak be kell zárni az ablakot.
Mark objektum szerkesztése
A főmenü
Tools lapján a Mark Editor
menüpontra kattintva tudjuk elérni a Show Marks ablakot, ahol egy 14x16 egységből
álló téglalap területen láthatóak a Mark
objektumok. Minden egység egy ilyen
objektumot jelent, és minden egységhez
tartozik egy kódszám, ami FF20 –tól FFFF –
ig tart. Ez a Code legördülő menüben
látható, választható ki. Mark objektum
szerkesztéséhez, módosításához válasszuk ki
a szerkeszteni, módosítani kívánt egységet,
9
majd az OK gombra kattintva, megnyílik a Mark Editor szerkesztőablak.
Pixelenként szerkeszthetjük a képet, a bal gombbal rajzolni, a jobb gombbal
törölni lehet. Használhatjuk e mellett a szerkesztő ikonokat is, ami egyszerűbbé
teszi például kör
rajzolását a kör
szerkesztő ikonnal.
Reference gombra
kattintva a jobb
oldalon megnyíló
hasonló kinézetű
képre
megnyithatunk
már meg lévő Mark objektumot,
aminek egy részét,
vagy teljes egészét
átmásolhatjuk a
szerkesztő
mezőbe. A Ch
ikonra kattintva lehet karaktert is berajzolni. A megnyíló ablakban az Enter Characters rovatban lehet beírni a karaktereket (maximum 2 db). A Font
gombra kattintva lehet a betűtípust beállítani. Végezetül az OK gombbal lehet
jóváhagyni. A beírt karakter így megjelenik a jobb oldali képen, ahonnan ennek
egy része vagy teljes egészében átmásolható a szerkesztő ablakba. A másolás
úgy történik, hogy a jobb oldali képen ki kell jelölni a másolni kívánt területet,
majd a másolás ikonra kattintva már beilleszthető a szerkesztő ablakba a
beillesztés ikonnal. Ha készen vagyunk a Mark szerkesztésével, lehetőség van
további Mark –okat szerkeszteni. Előbb a mentés ikonnal mentsük el az aktuális
Mark –ot a mentés ikonra kattintva, majd a megnyitás ikonra kattintva van
lehetőség további szerkesztésre. Ha befejeztük az egész szerkesztést, az OK
gombbal bezárjuk az ablakot (ezzel a mentés is megtörténik).
10
Objektumok fontosabb beállításai
Minden objektumnál a jobb gombbal rákattintva egy előugró menü jelenik
meg, ahol a Properties… menüpontra kattintva érjük el a beállítás lapot.
Szöveg (Text)
A Description rovatban kell megadni a megjeleníteni kívánt szöveget. A
font típusát a Font Type, méretét a Scale, megjelenési módját (normál, villogó)
az Attribute legördülő menüben adhatjuk meg. A szöveg színét a Foreground, a
háttér színét a Background legördülő menüben kell megadni.
Kör (Circle)
A megjelenési módot az Attribute legördülő menüben adhatjuk meg. A
kör színét a Foreground legördülő menüben kell megadni.
Körív (Arc)
A megjelenési módot az Attribute legördülő menüben adhatjuk meg. A
körív színét a Foreground legördülő menüben kell megadni.
Körcikk (Sector)
A megjelenési módot az Attribute legördülő menüben adhatjuk meg. A
körcikk színét a Foreground legördülő menüben kell megadni.
Törtvonal (Polyline)
A vonaltípust a Line Style, a megjelenési módot az Attribute legördülő
menüben adhatjuk meg. A színét a Foreground legördülő menüben kell
megadni. Több töréspontot úgy lehet adni a vonalhoz, hogy jobb gombbal
kattintunk egy pontján, majd az így megnyíló menüben az Add node lehetőséget
választjuk.
Sokszög (Polygon)
A megjelenési módot az Attribute legördülő menüben adhatjuk meg. A
színét a Foreground legördülő menüben kell megadni. Több töréspontot úgy
lehet adni a sokszöghöz, hogy jobb gombbal kattintunk az oldalvonal egy
pontján, majd az így megnyíló menüben az Add node lehetőséget választjuk.
Téglalap (Rectangle)
A megjelenési módot az Attribute legördülő menüben adhatjuk meg. A
téglalap színét a Foreground legördülő menüben kell megadni.
11
Kitöltés (Tiling)
A Pattern rovatban lehet mintát adni a kitöltésnek. A kitöltés színét a
Foreground, a beállított minta hátterének színét a Background legördülő
menüben adhatjuk meg. A Border legördülő menüben kell megadni, hogy a
kitöltést milyen szín határolja. Az itt beállított színű vonallal határolt terület fog
kitöltődni, minden más színű vonalat figyelmen kívül hagyva. Erre oda kell
figyelni, mert ha nincs a beállított színű határvonal, akkor az egész képernyő
kitöltésre kerül!
Image kijelzés (Image Display)
Ha az Image objektumot fix kijelzésként használjuk, kétféle beállítási
lehetőséggel találkozhatunk: Direct és Indirect. A Direct beállítást használva
közvetlenül az Image objektum kódjára (Code) hivatkozva lehet megjeleníteni.
Indirect beállítás használatakor a Numeral tábla egyik sorát adjuk meg, és az ott
definiált memóriacím tartalma szerinti kódszámú Image objektum fog
megjelenni.
Library kijelzés (Library Display)
A Library objektum beállítása teljesen megegyezik az Image objektum
beállításával. Ha a Library objektumot fix kijelzésként használjuk, kétféle
beállítási lehetőséggel találkozhatunk: Direct és Indirect. A Direct beállítást
használva közvetlenül a Library objektum kódjára (Code) hivatkozva lehet
megjeleníteni. Indirect beállítás használatakor a Numeral tábla egyik sorát
adjuk meg, és az ott definiált memóriacím tartalma szerinti kódszámú Library
objektum fog megjelenni.
Mark kijelzés (Mark Display)
12
A beállítási lapon a Change gombra kattintva lehet kiválasztani a
megjeleníteni kívánt Mark objektumot. A megjelenési módot az Attribute,
méretét a Scale, legördülő menüben adhatjuk meg. Színét a Foreground, a
háttér színét a Background legördülő menüben kell megadni.
Nyomógomb (Touch Switch)
Ha a Frame lehetőség be van jelölve (ajánlott), akkor lehet a gombnak a
kinézetét változtatni a Shape legördülő menü segítségével (normál, árnyékolt, 3
dimenziós, stb…). A gomb színeit a Colour rovatban lehet beállítani. A Frame
legördülő menüben a keret, az ON legördülő menüben a bekapcsolt, az OFF
legördülő menüben a kikapcsolt állapot színét lehet beállítani. A Settings lapon
a Function legördülő menüben kell kiválasztani a nyomógomb típusát. Ezek a
típusok a következők:
• BIT hozzárendelés (Notify Bit)
E beállítás használata esetén a gomb megnyomásakor a PLC-ben egy
magadott bites memóriacímet lehet „0”-ba illetve „1”-be kapcsolni. A
nyomógombhoz olyan memóriaterületen lévő memóriacímet kell
rendelni, mely bitesen kezelhető! Ezt a PLC Bit Address adatbeviteli
mezőben lehet megadni a Set gomb segítségével. Négyféle működési
módja van:
Set – beírás (minden esetben „1” íródik be a memóriacímre a gomb
megnyomása esetén)
Reset – törlés (minden esetben „0” íródik be a memóriacímre a gomb
megnyomása esetén)
Alternative – váltakozó (minden egyes gombnyomásra ellenkezőjére
változik a bit értéke)
Momentary – pillanatnyi beírás (a gomb nyomva tartásának ideje alatt a
bit értéke „1”, elengedéskor „0”)
• Képváltás (Switch Screen)
A gomb megnyomásakor a terminál a Screen No. adatbeviteli mezőben
megadott számú képre vált.
• Adatbeviteli gomb - vezérlő (Input Key – Control)
A gomb vezérlő funkcióját a Control Key listából választhatjuk ki. Value
funkció használata esetén a nyomógomb megnyomásakor az éppen aktív
adatbeviteli mezőbe (így az ahhoz rendelt memóriacímre) fogja beírni a
beállított értéket (pl.: Value 3 esetén 3 –at, mint számértéket írja be). A
többi funkció ugyancsak az aktív adatbeviteli mezőre vonatkozik,
például kurzor mozgatás, tizedes pont előjel váltás, stb. Ilyen típusú
gombot adatbevitelkor megnyíló előugró ablakon érdemes használni,
numerikus billentyűzetként elkészítve.
• Adatbeviteli gomb – ablakvezérlő (Input Key – Window/Keyboard)
A Local 1 vagy Local 2 mezőben megadott számú képet lehet vezérelni
az Action Type legördülő menüben beállított funkcióval (megnyit, bezár,
átvált).
• Adatbeviteli gomb - karaktersorozat (Input Key – String)
A gomb megnyomásakor az éppen aktív adatbeviteli mezőbe (ezáltal az
ahhoz rendelt memóriacímre) beírja az Input Key String mezőben
megadott karaktersorozatot.
• Másolás (Copy Settings)
E beállítást használva, a gomb megnyomásával lehetőség van a
Numeral, illetve a String táblából egy sor tartalmát átmásolni egy másik
sorba.
• Adatbevitelnél használt gomb (Cursor Move)
Használatához be kell jelölni a Use Window/Keyboard Screen
lehetőséget. Ezen beállítás használata esetén kizárólag egy adatbeviteli
mezővel összerendelve használható a nyomógomb. Ha lehelyezünk egy
13
adatbeviteli objektumot (Numeral Input vagy String Input),
automatikusan felajánlja, hogy le szeretnénk-e tenni egy vele
összerendelt Cursor Move nyomógombot is. Természetesen ezt a
lehetőséget érdemes használni, ám előfordulhat, hogy később szeretnénk
egy adatbeviteli objektumot összerendelni egy Cursor Move gombbal.
Ezt oly módon tehetjük meg, hogy a nyomógombot kijelölve (ekkor már
Cursor Move –ként kell, hogy definiálva legyen) a főmenü Draw lapján
az Associate With menüpontot választjuk. Ekkor egy ablakban
listaszerűen megjelenik a képen lévő összes adatbeviteli objektum, ahol
kiválasztható az, amelyiket hozzá szeretnénk rendelni. A nyomógombot
megnyomva a Local 1 vagy Local 2 mezőben megadott számú kép
nyílik meg. Ezen a megnyíló képen elhelyezett adatbeviteli gombokkal
(Input Key – Control, Input Key – Window/Keyboard, Input Key String) lehet a Cursor Move gombbal összerendelt adatbeviteli mezőt
(így az ahhoz rendelt memóriacímet) módosítani. Érdemes nem
láthatóként, az adatbeviteli mező alatt elhelyezni a Cursor Move gombot
az egyszerűbb használat elérése végett. Az automatikus hozzárendelésnél
is így jelenik meg a gomb.
• Képernyő nyomtatás Print Screen
Kétféle funkció közül választhatunk: Start és Abort. Értelemszerűen az
előbbi indítja a nyomtatást, míg utóbbi használatakor megszakítani lehet
a nyomtatást a gomb megnyomásával.
A Light Function lapon a PLC Bit Address mezőben lehet megadni azt a
bites memóriacímet, amely a nyomógomb On és Off állapotát jelzi. Ennek
megadása nem kötelező, de használatával nemcsak nyomógombként, hanem egy
másik bit felhasználásával visszajelzésre (lámpaként) is használható. Ha a bit
értéke „0”, akkor az Off állapothoz tartozó színbeállítással látható a gomb, ha a
bit értéke „1”, akkor az On állapothoz tartozó színbeállítással látható a gomb. Az
On állapothoz tartozó megjelenés típusa (folyamatos vagy villogó) az On Type
legördülő menüben adható meg.
A gombfeliratot a Label lapon, a Label lehetőséget bejelölve adhatjuk
meg. A Label Type legördülő menüben választható ki a felirat típusa:
• Static
A nyomógomb állapotától függetlenül mindig ugyanaz a
gombfelirat.
• On Off Static
A nyomógomb állapotától függően, az On és Off állapotokhoz
külön-külön felirat állítható be.
14
• Numeral Display
A nyomógomb felirataként szám kijelzés állítható be.
• String Display
A nyomógomb felirataként karaktersorozat kijelzés állítható be.
A felirat megjelenését az Edit gombra kattintva lehet módosítani. A beállítások
megegyeznek a Text objektumnál leírtakkal. A Numeral Display és String
Display típusú felirat beállításai megegyeznek a Numeral Display, illetve a
String Display objektumok beállításaival. Az Interlock lapon az Interlock
lehetőség bejelölésével a PLC Bit Address mezőben megadott bites memóriacím
segítségével tiltani lehet a nyomógomb működését.
Standard lámpa (Standard Lamp)
A standard lámpához tartozó beállítások teljes mértékben megtalálhatóak
a nyomógomb beállításainál.
Kép lámpa (Image Lamp)
Az On és Off beállításhoz külön-külön beállítható egy-egy Image vagy
Library objektum, természetesen mindkettőt bejelölve, amennyiben használni
szeretnénk. A képeket a Change Image vagy a Change Library gombra
kattintva tudjuk kiválasztani, és mindig az utoljára kiválasztott lesz érvényben
(egy állapothoz vagy csak Image, vagy csak Library objektum választható ki).
A kép lámpához tartozó bites memóriacímet a Light Function lapon a PLC Bit Address mezőben kell megadni.
Szám bevitel (Numeral Input)
A Numeral Input képernyőn való elhelyezésekor automatikusan felajánlja
a működéséhez szükséges (Cursor Move beállítású) nyomógomb elhelyezését is
(a nyomógomb ezen beállításáról bővebben a nyomógomb beállításainál
olvashattunk). Ajánlott ezt a lehetőséget választani. Ilyenkor az OK gombra
kattintva gyakorlatilag két objektum kerül lehelyezésre, egymás fölé: egy
numerikus adatbeviteli mező és egy nyomógomb, ami alaphelyzetben, a színek
beállításai miatt nem lesz látható a kijelzőn, de a működés szempontjából ott
van. Ez kizárólag arra szolgál, hogy a képernyőn az adatbeviteli mezőt
megnyomva az alatta lévő gomb hatására megnyílik egy (a nyomógomb
beállításánál megadott) billentyűzet ablak, aminek segítségével lehet beírni az
adatot a numerikus adatbeviteli mezőnél megadott helyre. A beállítási ablakon a
General lapon a kinézetre vonatkozó tulajdonságokat állíthatjuk be az előző
objektumoknál leírtakhoz hasonlóan. A beviteli mező paramétereit a Settings
lapon állíthatjuk be. A numerikus hozzárendelési táblában szereplő adat
sorszámát a Table Entry kell megadni. Beírhatjuk egyből a sorszámot, vagy
kiválaszthatjuk a hozzárendelési táblából. Ehhez kattintsunk a mellette található
gombra (…), ekkor megjelenik a hozzárendelési tábla. Ha előre nem
definiáltunk elemeket, itt is lehetőség van erre (beállítását lásd a numerikus és
karakter hozzárendelési táblák kitöltése fejezetnél). A kiválasztani kívánt sort ki
kell jelölni, majd a Close gombra kattintva beíródik a sorszáma. A kijelzés
típusát (decimális, hexadecimális) a Display Type rovatban lehet kiválasztani. A
Format rovatban kell megadni a szám formátumát: az Integer mezőben az egész
15
számok számát, a Decimal mezőben a tizedesjegyek számát. A beírható
maximum és minimum határértéket a Limit rovatban a Maximum illetve a
Minimum mezőben adható meg. A Zero Surpression lehetőséget bejelölve a
szám elején lévő felesleges nullák nem jelennek meg (pl.: 0320 helyett 320 lesz
kijelezve). Ha előjeles számot szeretnénk használni, be kell jelölni a Display Sign lehetőséget. Működés közben a képernyőn lévő adatbeviteli mezők közül
valamelyik mindig ki van jelölve. A Focus Attribute legördülő menüből
választható ki az adatbeviteli mező megjelenési módja a kijelölés esetén:
• Standard (normál kijelölés)
• Inverse (fordított kijelölés)
• Flash (villogó kijelölés)
• Inverse Flash (fordított villogó kijelölés)
Az Interlock lapon állítható be az adatbevitel tiltása, az előző objektumoknál
leírtakhoz hasonló módon.
Karaktersorozat bevitel (String Input)
A Numeral Input beállításaitól nem sokban különbözik. A Settings lapon
a Table Entry mezőben adható meg a hozzárendelési táblában szereplő adat
sorszáma. A karakterek számát a Length mezőben kell megadni. A kijelölés
beállítása és a többi lapon szereplő beállítás megegyezik a numerikus
adatbevitelnél leírtakkal.
Receptkezelés (Recipe)
A recept megjelenési tulajdonságait a General lapon állíthatjuk be. A
paraméterek megjelenítéséhez a Show Parameter lehetőségnek bejelölve kell
lennie. Sorszámok megjelenítéséhez jelöljük be a Show Serial Number
lehetőséget. A Message rovatban állíthatjuk be a táblázat megjelenési formáját.
A No. Of Parameters mezőben a megjeleníteni kívánt paraméterek számát, a
Display Line Qty mezőben a sorok számát, a Param Column Width mezőben a
paraméter oszlop szélességét, a Record Name Width mezőben a rekordok
nevének hosszát állíthatjuk be. A karakterek mérete a Scale legördülő menüben
adható meg. A Settings lapon a Recipe Entry mezőben kell megadni a recept
táblában szereplő recept sorszámát. Ha utólag módosítani szeretnénk a
rekordokhoz tartozó paramétereket, azt az Edit Param... gombra kattintva
egyszerűbben meg tudjuk tenni, mintha a recept táblát nyitnánk meg. A
visszajelző bitesen címezhető memóriacímet a PLC Bit Address mezőben
adhatjuk meg. Amennyiben működés közben a paramétereket módosítani
szeretnénk, szükséges beállítani egy adatbevitelkor megnyíló billentyűzet
ablakot. Ehhez jelöljük be a Show Window/Keyboard Screen lehetőséget, majd
adjuk meg a billentyűzet képnek a sorszámát a Local 1 mezőben. A recepthez
tartozó gombokat (kiolvasás, mentés, lapozás) a Touch Switches ablakon
adhatjuk meg.
16
Peremkerekes kapcsoló (Thumbweel Switch)
A kapcsoló méretét a Size rovatban kell kiválasztani. A Settings lapon
található beállítások megegyeznek a számbevitel beállításaival.
Szám kijelzés (Numeral Display)
A General lapon lévő beállítások megegyeznek a Text objektumnál
leírtakkal. A Settings lapon lévő beállítások megegyeznek a szám bevitelnél
leírtakkal. Különbség annyi, hogy itt az Indirect Reference lehetőség
bejelölésével mód van indirekt címzésre, ami annyit jelent, hogy a beállított
sorszámhoz tartozó memóriacím tartalma szerinti sorszámú adatra történik a
hivatkozás.
Karaktersorozat kijelzés (String Display)
A General lapon lévő beállítások megegyeznek a Text objektumnál
leírtakkal. A Settings lapon lévő beállítások megegyeznek a karaktersorozat
bevitelnél leírtakkal. Különbség annyi, hogy itt az Indirect Reference lehetőség
bejelölésével mód van indirekt címzésre, ami annyit jelent, hogy a beállított
sorszámhoz tartozó memóriacím tartalma szerinti sorszámú adatra történik a
hivatkozás.
Oszlopdiagram (Bar Graph)
A General lapon, a Frame lehetőség bejelölésével lehet keretet adni az
oszlopdiagramnak. A Display Sign lehetőséget bejelölve előjelesen lesz
kijelezve az adat, azaz negatív oldal is lesz. Irányát (balra, jobbra, fel vagy le) a
Direction legördülő menüben kell kiválasztani. A színeket a Colour rovatban
lehet megadni. Frame a keret színe, +Range a pozitív tartomány színe, -Range
a negatív tartomány színe. A Settings lapon a Table Entry mezőben kell
megadni a numerikus hozzárendelési táblában szereplő adat sorszámát. A
Display % lehetőséget bejelölve egy százalékjel is megjelenik a diagramon. A
100%-hoz, a 0%-hoz és a –100%-hoz tartozó számértéket a Value mezőkben
kell megadni. Lehetőség van memóriacím tartalma szerinti határértéket
megadni, ehhez a határérték megadásánál válasszuk a Table Entry lehetőséget,
majd a numerikus hozzárendelési táblában szereplő adat sorszámát adjuk meg a
megfelelő mezőben.
Analóg mérő/kijelző (Analog Meter)
Az oszlopdiagramhoz képest eltérés csak a General lapon jelentkezik. A
Frame lehetőséget bejelölve megadhatunk keretet, aminek színét a mellette lévő
legördülő menüben választhatjuk ki. A Display Sign lehetőséget bejelölve
előjelesen lesz kijelezve az adat, azaz negatív oldal is lesz. A kijelzés irányát a
Direction legördülő menüben kell kiválasztani (óramutató járásával megegyező
17
ill. ellentétes irány). A kijelző megjelenésére vonatkozó beállításokat a Metre
Shape rovatban találhatjuk. A Shape legördülő menüben adható meg a kijelző
alakja (félkör, kör, negyed-kör), irányát a Direction legördülő menüben kell
megadni (fel, le, balra, jobbra). Típusa (mutatóval vagy kitöltéssel való kijelzés)
a Type legördülő menüben választható ki. A kijelzés szélessége a Width Rate
mezőben adható meg, százalékos formában. A színek az oszlopdiagramhoz
hasonlómódon adható meg a Colour rovatban. A skála kijelzésre vonatkozó
beállításokat a Scale Display rovatban találhatjuk. Ha skála bekapcsolásához
jelöljük be a Scale lehetőséget. A Distance mezőben a kijelzőhöz viszonyított
távolságát, a Scale Length mezőben a hosszát adhatjuk meg, százalékos
formában. A skálaosztás darabszámát a No. of Division mezőben lehet megadni,
színe a Scale Colour legördülő menüből választható ki. A Settings lapon
található beállítások teljes mértékben megegyeznek az oszlopdiagraméval.
Törtvonalas grafikon (Broken-line Graph)
A Frame lehetőséget bejelölve keretet tudunk a grafikonnak. A Display Sign lehetőséget bejelölve előjelesen lesz kijelezve az adat. A kijelzés irányát
(balra, jobbra, fel vagy le) a Direction legördülő menüben kell kiválasztani. A
színeket a Colour rovatban lehet beállítani. A grafikonban megjelenítendő
vonalakat a Settings lapon kell beállítani. Új vonal hozzáadásához az Add Line,
meglévő vonal paramétereinek módosításához a Line Property gombra
kattintsunk. A megjelenő ablakban a Start Table Entry mezőben kell megadni a
numerikus hozzárendelési táblában szereplő adat sorszámát. Ez lesz a kijelezni
kívánt adatblokk kezdő címe. A No. of Points mezőben tudjuk megadni a
kijelezni kívánt pontok számát. A vonalra vonatkozó adatokat a Line rovatban
találhatjuk. A Colour legördülő menüben a színét, a Style legördülő menüben a
vonaltípust adhatjuk meg. A 100%-hoz, a 0%-hoz és a –100%-hoz tartozó
számértéket a Value mezőkben kell megadni. Lehetőség van memóriacím
tartalma szerinti határértéket megadni, ehhez a határérték megadásánál
válasszuk a Table Entry lehetőséget, majd a numerikus hozzárendelési táblában
szereplő adat sorszámát adjuk meg a megfelelő mezőben.
18
Grafikus adat naplózás (Trend Graph)
A kijelző megjelenésére vonatkozó beállításokat a Display rovatban
találhatjuk. Típusát a Type, a rajzolás szélességét a Drawign Width legördülő
menüben kell megadni. A Frame lehetőséget bejelölve keretet tudunk adni a
grafikonnak. A Display Sign lehetőséget bejelölve előjelesen lesz kijelezve az
adat. A kijelzés irányát (balra, jobbra, fel vagy le) a Direction legördülő
menüben kell kiválasztani. A mintavételezési időt a Sampling Cycle mezőben
adhatjuk meg. A grafikon színeinek beállítását a Colour rovatban találhatjuk. A Settings lapon lévő beállítások megegyeznek a törtvonalas grafikon
beállításaival. A grafikonhoz tartozó gombok beállításait a Logging lapon
találjuk.
Hibalista (Alarm List)
A hibalista az éppen aktív hibákat listázza ki. A hiba megnevezések
hosszát a Length mezőben, a megjeleníteni kívánt sorok számát a Display Line Qty mezőben adhatjuk meg. A betűméretet a Scale legördülő menüben
választhatjuk ki. A színeket a Colour rovatban lehet megadni. Lapozó gombokat
a Line Up Touch Switch, Page Up Touch Switch, Line Down Touch Switch
illetve Page Down Touch Switch lehetőségek bejelölésével tehetünk fel a
hibalistára. A Settings lapon a Start Bit Table Entry mezőben kell megadni a
bites hozzárendelési táblában szereplő hibák kezdő sorszámát. Innen kezdve, a
No. of Bits Referenced mezőben megadott számú hiba lesz megjeleníthető,
amennyiben fellépett a hiba.
Hiba naplózás (Alarm History)
A hiba naplózás a fellépett hibákat naplózza, jeleníti meg egy listában a
beállítása szerint. A General lapon található beállítások teljes mértékben
megegyeznek a hibalistánál leírtakkal. A Settings lapon a History Info
lehetőséget bejelölve, a hiba megnevezése mögé hozzáteszi a hozzá tartozó
információt. Gyakoriság szerinti rendezéskor a hiba előfordulásainak számát,
időrend szerinti rendezéskor az Info Type legördülő menüben kiválasztott
formátumban, a hiba fellépésének idejét. Ha gyakoriság szerinti rendezést
szeretnénk, akkor az order of frekvency lehetőséget válasszuk, ha időrendi
rendezést szeretnénk, akkor az order of occurrence lehetőséget válasszuk.
19
A terminál és a PC közti kommunikáció, program fel-, illetve
letöltése
Először is be kell állítani a használni kívánt soros port paramétereit. Ez a
főmenü Connect lapján a Comms. settings… menüpontra kattintva tehető meg.
A megnyíló ablakban a COM Port legördülő menüben választható ki a használni
kívánt port, sebességét a Baud Rate rovatban választhatjuk ki (ajánlott a
gyorsabbat választani).
Az elkészített program letöltéséhez először is a terminálnak letöltés
állapotban kell lennie. Ehhez be kell lépni a rendszermenübe, ami NT11 –es
típusú terminál esetén bármely két funkciógomb és a reset gomb egyidejű
megnyomásával érhető el, míg az érintőképernyős (pl.: NT21, NT31, NT631)
típusok esetén bármely két sarokpont egyidejű megnyomásával érhető el. Ezek
után az NTST programban kattintsunk a főmenü Connect lapján a Download (NT-series Support Tool->PT) menüpontján, az Application lehetőséget. Ekkor
az egész program (képek, hozzárendelési táblák, stb…) letöltődik a terminálba.
Érdemes ezt választani, ugyanakkor lehetőség van a program egyes részeit külön
letölteni. Ehhez válasszuk az Application menüpont alatt lévők egyikét (Screen
– képek, Table – hozzárendelési táblák, stb…).
Lehetőség van a terminálból a program feltöltésére a PC-ből. Ehhez
kattintsunk a főmenü Connect lapján az Upload (PT->NT-series Support Tool)
menüpontján, az Application lehetőséget. Ekkor az egész program feltöltődik a
PC-re, és természetesen el is menthetjük. A letöltéshez hasonlóan itt is lehetőség
van a program egyes részeinek a külön-külön feltöltésére.
Ha mindennel végeztünk, és a terminál össze van kötve a PLC-vel, máris
élvezhetjük munkánk gyümölcsét.