Open office CALC User Manual
Az OpenOffice.org Calc használata
Táblázatkezelés az alapoktól
Pallay Ferenc
Szerző: Pallay Ferenc
CC – Néhány jog fenntartva
2010. július
A kiadvány létrejöttét az
támogatta.
Lektorálták:
Dr. Blahota István
Gibizer Tibor
Zahemszky Gábor
az FSF.hu Alapítvány aktivistái
LATEX-re átültette:
Papp István
Borító:
Baráth Gábor
Fotó:
ansik
A 2. kiadást szerkesztette:
Tímár András
ISBN 978-963-06-9218-2
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően
szabadon felhasználható. További információk: http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.5/hu/
Előszó a 2. kiadáshoz
Ebből a könyvből az OpenOffice.org táblázatkezelőjének, a Calcnak a használatát lehet elsajátítani. Az anyag
teljes mértékben lefedi mind az érettségi, mind az ECDL táblázatkezelő moduljának a témaköreit. A tanulást
több, mint 150 szemléletes kép könnyíti meg, illetve 35 gyakorló feladat segít az ismeretek elmélyítésében. A
2. kiadásra azért került sor, mert a Calc munkalapfüggvényeinek nevei az OpenOffice.org újabb verzióiban
már magyarul vannak, ugyanúgy, ahogy az oktatásban és a munkahelyeken elterjedt magyar nyelvű Microsoft
Excelben, ezért a függvényneveket magyarra kellett fordítani a könyv szövegében és ábráiban is. Egyúttal
jónéhány sajtóhibát is sikerült javítani.
Az OpenOffice.org egy teljes körű irodai alkalmazáscsomag szövegszerkesztéshez, táblázatkezeléshez,
bemutatók és illusztrációk készítéséhez, adatbázisok használatához és egyéb feladatokhoz. Előnyei között
említhetjük, hogy több nyelven (kb. 70) és több platformon (Windows, Linux, Mac OS X stb.) elérhető, nemzetközileg szabványosított formátumban tárolja az adatokat, valamint írja és olvassa a Microsoft
Office állományait. Letöltése és használata bármilyen célra – beleértve az üzleti alkalmazást is – teljesen
ingyenes. Ennek köszönhetően az egész világon és Magyarországon is számos állami szervezet, vállalkozás és
magánszemély tért át vagy tér át a használatára, illetve tervezi az áttérést a közeljövőben.
Az OpenOffice.org története 1986-ban kezdődött, ekkor kezdte el fejleszteni egy német cég, a Star Division
a StarWriter nevű szövegszerkesztőt az akkoriban elterjedt DOS platformra. 1993-ban megszületett a termék
windowsos verziója, melyet egy évvel később az OS/2-es és a macintoshos verzió követett. 1995-ben a
StarOffice nevet vette fel a termék, ekkor már több jelentős komponenst tartalmazott: szövegszerkesztőt
(StarWriter), egyszerű rajzprogramot (StarImage), táblázatkezelőt (StarCalc), grafikonkészítőt (StarChart)
és egy vektoros rajzolóprogramot (StarDraw). A későbbi változatok már böngészőt és HTML-szerkesztőt,
bemutatókészítőt (StarImpress) és adatbázis-kezelőt (StarBase) is tartalmaztak.
A StarDivision története 1999-ben ért véget, amikor a Sun felvásárolta a céget. Simon Phipps, volt
Sun-alkalmazott szerint „a StarDivision felvásárlásának legfontosabb oka az volt, hogy abban az időben a
Sun alkalmazottainak száma elérte a 42 ezret és minden munkatárs rendelkezett egy Unix-munkaállomással
és egy windowsos laptoppal. Olcsóbb volt megvenni egy céget, amely irodai alkalmazást fejlesztett Solaris és
Linux operációs rendszerre, mint 42 ezer Microsoft Office licencet venni a Microsofttól.” A StarOffice 5.2-es
verzióját a Sun ingyenesen letölthetővé tette, hogy így próbálja meg növelni a termék piaci részesedését. A
későbbi változatok már fizetős, kereskedelmi termékekként kerültek a felhasználókhoz.
A szabad szoftveres közösség számára a „nagy nap” 2000. október 13-án jött el, amikor a Sun OpenOffice.org néven szabaddá tette az irodai csomag forráskódját. Több, harmadik fél által készített, licencelt
komponenst ki kellett venni, illetve szükség volt több átalakításra is, mielőtt megszülethetett volna az OpenOffice.org kiindulási forrása. Az OpenOffice.org körülbelül másfél év alatt érte el az első nagy mérföldkövet:
az 1.0-s verzió 2002. május elsején jelent meg.
A közelmúltig a Sun volt az OpenOffice.org legnagyobb támogatója és a fejlesztés vezetője. 2010-ben
zárult le a Sun felvásárlása az Oracle által, de ez nem okoz változást. Az Oracle átvette a fejlesztőket,
továbbra is fejleszti és támogatja a nyílt forrású OpenOffice.org-ot, mint a közösség legjelentősebb tagja. A
StarOffice Oracle Open Office néven él tovább.
2002. február 1-től 4-ig, egy maratoni „fordítóbuli” keretén belül készült el az OpenOffice.org irodai
programcsomag magyarul beszélő változata. A hivatalos bemutatóra 2002. február 23-án került sor. A munkában mintegy 150 ember vett részt. Ez a munka teremtette meg a lehetőségét minden további fejlesztésnek,
és ez az esemény vezetett el az FSF.hu Alapítvány megalapításához is. A magyar OpenOffice.org elkészítését
azóta is az FSF.hu Alapítvány koordinálja. 2003 során tovább folyt a közösségi fordítói munka, februárban a
súgóból készültek el részek, novemberben pedig a részletes tippek lettek lefordítva. A súgó fordítása 2005-re
lett kész. Azóta csak az új verziókban megjelenő módosítások és újdonságok lefordítása, valamint a fordítás
folyamatos javítgatása ad feladatot.
A magyar OpenOffice.org-gal kapcsolatos aktuális hírek és információk a http://hu.openoffice.org/
honlapon olvashatók.
Tímár András
szoftverhonosító
OpenOffice.org
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés 1
1.1. A Calc program ablaka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
1.2. A Súgó használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
2. Első lépések a Calckal 4
2.1. Adatok bevitele és módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
2.2. Kijelölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2.3. Cellák formázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
2.4. Karakterformázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
2.5. Szegélyek és háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
2.6. Munkafüzet mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
2.7. 1. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
3. Egyszerű számítások a munkalapon 12
3.1. Aritmetikai operátorok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
3.2. Cellahivatkozások alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.3. 2. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.4. Képletek másolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.5. 3. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
3.6. Abszolút hivatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
3.7. 4. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
3.8. Vegyes cellahivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
3.9. 5. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
3.10. 6. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
4. Függvények használata 20
4.1. Függvények beszúrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
4.2. Egyszerűbb statisztikai függvények használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
4.3. 7. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
4.4. 8. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
5. Számformátumok 27
5.1. Százalék és pénznem formátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
5.2. 9. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
5.3. Dátum- és időformátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
5.4. Számformátumkódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
6. Diagramok 34
6.1. Diagramtündér használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
6.2. A diagram módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
ii
TARTALOMJEGYZÉK iii
6.3. 10. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
6.4. Pont (XY) diagram építése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
6.5. 11. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
7. Logikai függvények. Beágyazott függvények használata 42
7.1. A HA függvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
7.2. Egyéb logikai függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
7.3. 12. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
7.4. A SZUMHA és a DARABTELI függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
7.5. 13. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
8. Matematikai függvények 50
8.1. Egyszerűbb matematikai függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
8.2. 14. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
8.3. 15. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
8.4. Logaritmusfüggvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
8.5. 16. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
8.6. Trigonometrikus függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
8.7. 17. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
9. Szövegfüggvények 59
9.1. 18. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
9.2. 19. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
10.Keresőfüggvények használata 64
10.1. Az FKERES, VKERES függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
10.2. 20. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
10.3. 21. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
10.4. A HOL.VAN és az INDEX függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
10.5. 22. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
11.Nevek és listák 71
11.1. Cellák elnevezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
11.2. 23. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
11.3. Rendezett listák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
11.4. Sorozatok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
11.5. Cellatartomány érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
11.6. 24. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
12.Adattartományok a Calcban 75
12.1. Rendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
12.2. Az automatikus szűrő használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
12.3. Általános szűrő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
12.4. 25. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
12.5. Irányított szűrés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
13.Adatbázisfüggvények 81
13.1. 26. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
14.Dátum- és időfüggvények 84
14.1. 27. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
14.2. 28. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
TARTALOMJEGYZÉK iv
15.Pénzügyi és statisztikai függvények 88
15.1. Pénzügyi függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
15.2. 29. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
15.3. Statisztikai függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
16.Tömbképletek a Calcban 92
16.1. Tömbképletek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
16.2. Mátrixok összeadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
16.3. Mátrix szorzata skalárral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
16.4. Mátrixok szorzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
16.5. Mátrix determinánsának meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
16.6. 30. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
16.7. Mátrix inverze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
16.8. Transzponált mátrix . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
16.9. 31. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
17.Célértékkeresés 98
17.1. 32. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
18.Űrlap-vezérlőelemek használata 102
18.1. 33. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
19.Stílusok 107
19.1. Stílusok alkalmazása és módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
19.2. Stílusok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
19.3. Feltételes formázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
19.4. Irányított beillesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
19.5. Tartalom törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
19.6. 34. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
20.Nyomtatási beállítások 112
20.1. Oldalbeállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
20.2. Élőfej és élőláb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
20.3. Munkalap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
20.4. Nyomtatási tartomány meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
20.5. Ismétlődő sorok és oszlopok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
20.6. Nyomtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
21.A Megoldó használata 117
21.1. 35. feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
1. fejezet
Bevezetés
A OpenOffice.org egy teljes körű irodai programcsomag. Ennek a programcsomagnak része az
OpenOffice.org Calc (továbbiakban Calc), ami egy kiváló táblázatkezelő program. Segítségével
számításokat, matematikai, pénzügyi elemzéseket végezhetünk, grafikusan ábrázolhatjuk számadatainkat.
A jelenleg legelterjedtebb táblázatkezelő programmal – a Microsoft Excellel – szemben ez in-
gyenes, tetszőleges célra felhasználható szabad szoftver.
1.1. A Calc program ablaka
1.1. ábra. OpenOffice.org Calc ablak
A Calc programot elindítva figyeljük meg ablakának részeit (1.1 ábra). A Címsorban látjuk a
dokumentum és a program nevét. Nem mentett dokumentum esetén a „Névtelen” nevet látjuk. A
1. FEJEZET. BEVEZETÉS 2
címsor alatt a Menü található. Ezekre a menüpontokra kattintva kategóriákba rendezetten elérhető a program összes funkciója. A leggyakrabban használt parancsokat kiadhatjuk az eszköztárak
ikonjai segítségével is. Alapértelmezés szerint három eszköztárat látunk: Standard, Formázás és
Képlet eszköztár. A Nézet menüpont Eszköztárak parancsával több eszköztár is bekapcsolható. Az eszköztárak pozíciója megváltoztatható az egér „fogd és vidd” funkciójával, a bal szélükön
látható pontozott oszlopnál megfogva.
Az eszköztárak alatt a táblázatkezelő dokumentumablakát láthatjuk. Egy 1024 oszlopból és
1048576 sorból álló táblázatot, ahol az oszlopokat betűkkel (A, B, C, . . . , AA, . . . , AMJ), míg a
sorokat egész számokkal (1, 2, 3, . . . , 1048576) jelölik. Ezt a táblázatot Munkalapnak nevezzük.
A Calc induláskor három munkalapot hoz létre automatikusan. Ezek között a munkalapfülek
segítségével válthatunk. A munkalapfüleken a munkalapok neveit láthatjuk. A fülek bármelyikén
jobb egérgombbal kattintva, a megjelenő gyorsmenü segítségével átnevezhetjük a munkalapokat,
illetve további munkalapokat hozhatunk létre.
A munkalapfülektől balra a lapfüleket gördítő nyilakat találjuk. Több munkalap esetén előfordulhat, hogy nem látjuk mindegyik munkalapfület. Ilyenkor ezekkel a nyilakkal görgethetjük a
munkalapfülek sorát.
A munkalap legkisebb elemét cellának nevezzük. Minden cellának címe van, ami az oszlop és
a sorazonosítóból tevődik össze. Tehát a munkalap bal felső sarkában az A1-es cella található,
mellette közvetlenül a B1-es.
Az éppen használt munkalapnak mindig van aktív cellája. Ezt a cellát keret jelöli, és a sor- és
az oszlopazonosító, amelyek metszéspontján az aktív cella található, ki van emelve.
Az Állapotsor az ablak legalján található. Rajta az aktuális munkalapra vonatkozó különböző
információkat láthatunk.
Nagyobb táblázatoknál hasznos lehet, hogy a vízszintes és a függőleges osztósáv segítségével
feloszthatjuk a munkalapot több részre. Így megoldható, hogy egyszerre lássuk a képernyőn a
táblázat két, egymástól sok cellányi távolságra lévő sorát vagy oszlopát.
1.2. A Súgó használata
A Calc programban igen részletes, magyar nyelvű segítséget jeleníthetünk meg a Súgó menü OpenOffice.org Súgó parancsával, vagy az F1 funkcióbillentyű lenyomásával. A megjelenő ablakban
(1.2 ábra) megtaláljuk a menük, eszköztárak elemeinek magyarázatát, a függvények kategória szerinti felsorolását és példákat a használatukhoz, de kereshetünk a Súgó teljes szövegében is. A
Súgó általunk hasznosnak ítélt oldalait ki is nyomtathatjuk a Nyomtatás. . . paranccsal, vagy
könyvjelzőt rendelhetünk az adott súgóoldalhoz.
A Calckal való ismerkedés során nagyon hasznos lehet, hogy a Súgó menü Mi ez? parancsával
a program ablakának több eleméről tippet kaphatunk. Ilyenkor az egér mutatója alakot vált, és
amire mutatunk vele, arról rövid magyarázatot olvashatunk a megjelenő szövegdobozban. Az 1.3
ábrán a Standard eszköztár Kivágás parancsáról megjelenő tippet láthatjuk.
1. FEJEZET. BEVEZETÉS 3
1.2. ábra. OpenOffice.org Súgó
1.3. ábra. OpenOffice.org Mi ez?
2. fejezet
Első lépések a Calckal
2.1. Adatok bevitele és módosítása
A Calc program elindítása után az A1 cella az aktív. A billentyűzeten begépelt karakterek ebbe
a cellába kerülnek. A beírt adatot az Enterrel vagy az iránybillentyűkkel nyugtázhatjuk. A cella
tartalmát módosíthatjuk az F2 funkcióbillentyűvel, vagy kettős kattintással az adott cellán.
2.1. ábra. Adatok bevitele
A 2.1 ábrán látjuk, hogy szám beírása esetén a Calc automatikusan jobbra igazítja a tartalmat,
szöveg esetén viszont balra. Amennyiben a beírt szöveg nem fér el a cellában, és a tőle jobbra lévő
cella üres, a cella tartalma átcsúszik ebbe a cellába.
Adatot írva a cellába, esetünkben a B3-ba, az A3-as tartalmának csak egy részét látjuk és a
Calc erre a cella jobb szélén megjelenő nyíllal figyelmeztet (2.2 ábra).
2.2. ábra. Adatcella határán túlérő tartalom
2. FEJEZET. ELSŐ LÉPÉSEK A CALCKAL 5
Az A oszlop szélességét módosíthatjuk, ha az egér mutatóját az A és a B oszlopazonosító elválasztó vonalára vezetjük és bal gombját lenyomva tartva elmozdítjuk az egeret. Ilyenkor a leendő
oszlopszélességet a Calc megjeleníti cm-ben (2.3 ábra). Az oszlopazonosítók elválasztó vonalára
kettőt kattintva a Calc automatikusan a legtöbb karaktert tartalmazó cellához igazítja az oszlopszélességet.
2.3. ábra. Oszlopszélesség
Számadattal nem fordulhat elő, hogy csak egy részét látjuk a cellában. Amennyiben a számjegyek nem férnek el, a Calc mindig kettős keresztekkel figyelmeztet erre (2.4).
2.4. ábra. Kicsi oszlopszélesség ###
Többsoros szöveget is írhatunk a cellába, amennyiben a Ctrl+Enter billentyűkkel zárjuk a
sort. Hatására lehetőség nyílik az új sor kezdéséhez. Ilyenkor a Calc automatikusan megnöveli a
sormagasságot.
2.2. Kijelölés
Az aktív cellán különböző formázásokat, beállításokat végezhetünk. Több cella formátumának módosításához kijelöléssel meghatározhatunk cellákat, téglalap alakú cellatartományokat. A Calcban
egyszerűen kijelölhetünk cellatartományokat: a tartomány egyik sarokcellájára kattintva, az egér
bal gombját lenyomva tartva átlósan húzva. Egy ilyen tartományt bal felső és a jobb alsó cellák
címeivel, és közöttük kettősponttal határozunk meg. Pl. A1:B5.
Billentyűzet segítségével, a Shift billentyűt lenyomva tartva az iránybillentyűkkel jelölhetünk
ki.
Több különálló cellát vagy cellatartományt is kijelölhetünk. Ehhez az első kijelölése után a
többit, a Ctrl billentyűt lenyomva tartva kell kijelölnünk.
Egy oszlop vagy sor minden celláját kijelölhetjük az oszlop-, illetve a sorazonosítóra kattintva.
A munkalap bal felső sarkában lévő üres téglalapra kattintva a munkalap minden celláját kijelöljük
(2.5 ábra)
Két vagy több kijelölt cellát egyesíthetünk egy cellába a Formázás eszköztár Cellák egyesí-
tése parancsával. Az így kialakult terület elfoglalja a kijelölt cellákat, és erre a tartományra a bal
cella címével hivatkozhatunk. A 2.6 ábrán az A3:C3 tartományt egyesítettük egy cellává. Ennek a
cellacíme A3.
2. FEJEZET. ELSŐ LÉPÉSEK A CALCKAL 6
2.5. ábra. Munkalap kijelölése
2.6. ábra. Cellák összevonása
2.3. Cellák formázása
A gyakran használt cellákra vonatkozó formátumokat legegyszerűbben a Formátum eszköztáron
érhetjük el. A Calc képes a karakterek beírása közben módosítani a formátumot. A 2.7 ábrán
látható karakterformátumok a szöveg begépelése közben a Formátum eszköztár parancsaival lettek
kialakítva.
2.7. ábra. Cellák formázása
2. FEJEZET. ELSŐ LÉPÉSEK A CALCKAL 7
További, az eszköztáron nem elérhető formátumokat a Formátum menü Cellák..., vagy a
helyi menü Cellák formázása paranccsal állíthatunk be. A megjelenő párbeszédablakban a Be-
tűkészlet és a Betűhatások füleken a cellára vonatkozó karakterformátumokat módosíthatjuk.
Az Igazítás fülön (2.8 ábra) beállíthatjuk az aktuális vagy a kijelölt cellák tartalmának igazítását. A vízszintes szövegigazítások közül az Alapértelmezett a számokat jobbra, a szöveget balra
igazítja. A következő négy (balra, jobbra, középre és sorkizárt) elérhető a Formázás eszköztáron is.
A Kitöltött szövegigazítás megismétli a cellatartalmakat (számokat és szövegeket), amíg a cella
látható területét ki nem tölti.
2.8. ábra. Cellák formázása – Igazítás
A Szöveg iránya részben megadhatjuk a kijelölt cellák elforgatásának szögét fokokban, de
megadhatjuk a szövegirányt az ABCD feliratú körlapra kattintva is.
Figyeljük meg a 2.9 ábrán látható cellaformátumokat. A C2 cellában a vízszintes és a függőleges
szövegigazítás beállítása: Középre. Az Automatikus szövegtördelés és az Elválasztás is be
van kapcsolva.
A D2 cella mind függőlegesen, mind vízszintesen középre igazított, és a Függőlegesen halmo-
zott formátum is be van kapcsolva.
A C1 cella balra igazított, a behúzás mértéke 10 pt.
Az A3 cella betűmérete és formátuma nem különbözik a C1 celláénál, de a Lekicsinyítve,
hogy beférjen kapcsoló be van kapcsolva.
A B4, D4 és az F4 szegéllyel ellátott cellákon az Alapél három beállítását figyelhetjük meg.
Mindhárom cellában a szöveg iránya 45 fokkal el van forgatva. A B4 cellában az elforgatott szöveg
a cella alsó szélétől kifelé jelenik meg. A D4 esetében a felső szélétől kifelé, az F4-ben pedig az
elforgatott szöveg csak a cellába kerül.
2. FEJEZET. ELSŐ LÉPÉSEK A CALCKAL 8
2.9. ábra. Cellaformátumok
2.4. Karakterformázás
A cella tartalmának módosításakor a kijelölt karakteren különleges formázásokat is végrehajthatunk. Ezek elérhetőek a Formátum menü Karakter párbeszédablakban a Betűkészlet, Be-
tűhatások és Betűhelyzet fülekre kattintva. Gyorsmenü segítségével szintén elérhetők ezek a
beállítások, ha a kijelölt szövegrészen az egér jobb gombjával kattintunk (2.10 ábra).
2.10. ábra. Karakterformázás – Stílus
2. FEJEZET. ELSŐ LÉPÉSEK A CALCKAL 9
2.5. Szegélyek és háttér
A Calc alapbeállítása szerint a képernyőn látható szürke színű rácsvonalak nyomtatásban nem
jelennek meg. Nyomtatásban is látható rácsvonalakat legegyszerűbben a Formátum eszköztár
Szegélyek ikonjára kattintva hozhatunk létre (2.11 ábra). Ilyenkor az aktív cella, vagy a kijelölt
cellatartomány az általunk választott szegélytípust kapja.
2.11. ábra. Szegélyek ikon, menü
Egyéni szegélybeállításokat a Formátum menü Cellák parancsát választva, a párbeszédablak
Szegélyek lapján állíthatunk be (2.12 ábra). Választhatunk vonalvastagságot, stílust, színt és
akár árnyékolást is. A Szegély elrendezése terület másképp jelenik meg attól függően, hogy
cellát, cellákat egy oszlopban, cellákat egy sorban vagy nagyobb cellatartományt jelölünk ki. Ezek
a lehetőségek a cellatartományok belső, átlós és cellákon belüli átlós szegélyeire vonatkoznak.
2.12. ábra. Cellák formázása – Szegélyek
Az Egyéni területen kattintásokkal állíthatunk be vonalakat. Ezek jelentése a következő:
2. FEJEZET. ELSŐ LÉPÉSEK A CALCKAL 10
Fekete vonal – beállítja a kijelölt cellákra a kiválasztott stílusú vonalat. Szaggatott vonal akkor
jelenik meg, ha 0,05 pontos vonalstílus van kiválasztva.
Szürke vonal – a kijelölt cellák megfelelő vonala nem fog változni
Fehér vonal – a kijelölt cellák megfelelő vonalai törölve lesznek.
Az aktív cella, vagy a kijelölt cellatartomány háttérszínét a Formátum menü Cellák parancsát
választva, a párbeszédablak Szegélyek lapján állíthatjuk be.
2.6. Munkafüzet mentése
Munkafüzetünket a Fájl menü vagy a Standard eszköztár Mentés parancsával menthetjük el. A
Calc alapértelmezett formátuma az OpenDocument, amely az irodai dokumentumok új, nemzetközi
szabványa. Az OpenDocument munkafüzet állományának kiterjesztése .ods. A Calc képes Microsoft
Excel formátumba is menteni munkafüzetünket, amennyiben a Fájl típusánál ezt választjuk (2.13
ábra).
2.13. ábra. Fájl mentése – fájlformátumok
A Mentés ablak, attól függően, hogy milyen operációs rendszeren használjuk a Calcot, formailag különbözhet. A 2.13 ábrán a Microsoft Windows XP-re telepített Calc Mentés ablakát
látjuk.
Az alapértelmezett mentési formátum és mentési hely módosítható az Eszközök menüpont
Beállítások parancs kiadásakor megjelenő párbeszédablakban (2.14 ábra). A mentési helyet az
2. FEJEZET. ELSŐ LÉPÉSEK A CALCKAL 11
OpenOffice.org – Útvonalak – Dokumentumok lehetőséget választva módosíthatjuk. Az alapértelmezett fájlformátum a Megnyitás és mentés – Általános ablakban állítható be, a dokumentum típusánál a munkafüzetet választva.
2.14. ábra. Általános beállítások – Megnyitás és mentés
2.7. 1. feladat
Hozzuk létre a képen látható táblázatot (2.15 ábra) és mentsük el a munkafüzetet calc01 néven
OpenDocument formátumban!
A munkalap neve legyen ZH 01. Az egyesített B1:G1 tartományban Ctrl+Enter segítségével
hozzunk létre sortörést. A C4:G4 cellatartomány függőleges szegélyvonalai fehér színűek.
2.15. ábra. 1. feladat
3. fejezet
Egyszerű számítások a munkalapon
3.1. Aritmetikai operátorok használata
A Calc az egyenlő jellel (=) kezdődő matematikai kifejezést kiszámítja és a cellában az eredményt
megjeleníti.
Az „=45*9+789” beírásának 1194 lesz az eredménye. Aktívvá téve ismét a B2-es cellát a Képlet
eszköztár Névdobozában látjuk a cella címét, a Beviteli sorban pedig a kifejezést (3.1 ábra).
3.1. ábra. Aritmetikai operátorok
A számtani alapműveletek (például összeadás, kivonás, szorzás, osztás) végrehajtásához, számok
kombinálásához és számeredmények előállításához az alábbi számtani műveleti jeleket használhatjuk:
+ (pluszjel) Összeadás;
- (mínuszjel) Kivonás;
- (mínuszjel) Negálás;
* (csillag) Szorzás;
/ (törtjel) Osztás;
^ (kalap) Hatványozás (pl. 3ˆ2 – három a négyzeten).
Amennyiben egyetlen képletben több műveleti jelet vagy operátort adunk meg, a Calc a műveleteket a következő sorrendben hajtja végre: hatványozás, szorzás és osztás, összeadás és kivonás. A
képlet azonos prioritású műveleteit (például szorzás és osztás) a Calc balról jobbra haladva értékeli
ki.
A végrehajtási sorrend módosításához az elsőnek kiértékelni kívánt képletrészt írjuk zárójelek
közé. Például az =5+2*3 eredménye 11 lesz, mivel a Calc a szorzást az összeadás előtt hajtja végre.
A képlet összeszorozza a 2-t a 3-mal, majd hozzáad 5-öt.
Amikor a képletet módosítva zárójeleket használunk =(5+2)*3, akkor a Calc összeadja az 5-öt
és a 2-t, majd az eredményt megszorozza 3-mal, melynek a végeredménye 21.
3. FEJEZET. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A MUNKALAPON 13
3.2. Cellahivatkozások alkalmazása
Legtöbbször a cellákba nem konkrét számokat, hanem cellahivatkozásokat írunk. Módosítsuk a B2
cella tartalmát a számok helyett az A1, B1 és C1 cellacímeket írva. Ebbe a három cellába írjuk a
kifejezés számértékeit (3.2 ábra).
3.2. ábra. Cellahivatkozások
Módosítva az A1, B1 vagy a C1 cellák valamelyikét, a Calc újraszámítja a cellahivatkozást
tartalmazó cellát, esetünkben a B2-t.
3.3. 2. feladat
Készítsünk táblázatot, ami kiszámítja az A1 és a B1 cellákba írt két szám összegét, különbségét,
szorzatát és hányadosát (3.3 ábra)! Végezzük el az ábrán látható formázásokat is! Ellenőrizzük az
eredményeket a következő számpárokkal: 10, 2; 81, 9 és 8, 0. Figyeljük meg a hibaüzenetet az utolsó
számpár esetén a D4 cellában.
3.3. ábra. 2. feladat
3.4. Képletek másolása
Táblázatos adatok esetén gyakran előfordul, hogy valamelyik sort vagy oszlopot hasonló módon
kell kiszámítani. Ilyen esetben a képletet csak egyszer kell begépelnünk, és azt másolással sokszorosíthatjuk.
Nevezzük át a Munkalap3 munkalapot ZH 2-re és másoljuk ide az 1. feladat szegélyezett
cellatartományát. Ehhez jelöljük ki a B3:G9 tartományt, és válasszuk a Standard eszköztár Má-
solás parancsát. Ezután váltsunk a ZH 2 munkalap A1 cellájára és kattintsunk a Beillesztés
ikonra ugyanezen az eszköztáron. Egyesítsük a G1:G3 cellákat, ebbe kerüljön az Összesen szöveg.
Végezzük el a 3.4 ábrán látható formázásokat.
A G4 cellában számítsuk ki az első tanuló összpontszámát. A képletben szereplő cellahivatkozásokat egérrel is létrehozhatjuk egyszer kattintva az adott cellára. Ez általában gyorsabb módszer,
mintha a cellák címeit gépelnénk be.
3. FEJEZET. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A MUNKALAPON 14
3.4. ábra. 2. feladat – Formázás
Az első tanuló összpontszámát a =B4+C4+D4+E4+F4 képlettel1számítjuk ki. A második
képletet már nem kell beírnunk, másolás segítségével létrehozhatjuk. Ehhez vezessük az egérmutatót az aktív G4 cella jobb alsó sarkába. Ott az keresztté változik és az egér gombját lenyomva
tartva töltsük ki (húzzuk lefelé) a G5:G7 tartományt. (3.5 ábra)
3.5. ábra. 2. feladat – Összegzés
A Calc minden cellában a megfelelő képletet hozza létre, mert a cellahivatkozásokat tartalmazó
képletet lefelé úgy másolja, hogy növeli eggyel a cellahivatkozásokban a sorszámot. Fölfelé másolásnál csökkenti. Az összpontszámokat úgy is kiszámolhattuk volna, hogy először a 7. sorban lévő
képletet írjuk be, és azt másoljuk fölfelé.
Jobbra másolásnál az oszlopazonosítót „növeli”, ha balra másolunk, csökkenti azt.
Amennyiben egy cella cellahivatkozásokat és számokat is tartalmaz, akkor a képlet másolásakor
az állandók nem változnak. Például, ha egy cella tartalma =5*C1*D2+12, akkor azt lefelé másolva
=5*C2*D3+12-t kapunk.
1
Természetesen létezik a Calcban ennél egyszerűbb megoldás is a cellatartomány összegének kiszámítására, amit
a függvények bemutatásánál tárgyalunk.
3. FEJEZET. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A MUNKALAPON 15
3.5. 3. feladat
Válaszoljuk meg a következő kérdéseket, majd ellenőrizzük a Calc segítségével:
a) Az A1 cella tartalma =D3*2. Mi lesz az E5 tartalma, ha az A1 cellát lefelé három, majd
négy cellán át jobbra másoljuk?
b) Az A1 cella tartalma =A8+B8-412. Mi lesz a C2 tartalma, ha az A1-et lefelé eggyel, majd
két cellán át jobbra másoljuk?
3.6. Abszolút hivatkozás
Az eddig tárgyalt cellahivatkozásokat relatív hivatkozásoknak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy az
ilyen hivatkozások a képletek másolásánál automatikusan módosulnak. Vannak esetek viszont,
amikor olyan képletre van szükségünk, amelyikben egy vagy több hivatkozás nem változik másoláskor. Ilyenkor abszolút cellahivatkozást kell használnunk.
Abszolút hivatkozás az, ha egy az oszlop- és sorazonosító elé egy-egy $ jelet írunk. Például:
$B$3. Ez a hivatkozás ugyanúgy a B3-as cellára mutat, de ha így szerepel a képletekben, akkor
másoláskor nem változik.
A következő feladatban áttekintjük az abszolút cellahivatkozás használatát.
3.7. 4. feladat
A 3.6 ábrán egy üzletben eladott péksütemények napi adatait látjuk. Számítsuk ki a bevételt minden
napra és a heti összbevételt is. A 8. sorban a képleteket másolással hozzuk létre!
3.6. ábra. 4. feladat
Szúrjunk be egy új munkalapot és nevezzük át Bevétel-re. A hétfői bevétel kiszámítását
látjuk az ábrán: összeadjuk az egyes termékek eladásából befolyt összegeket, amelyeket a darabszám és az ár szorzataként kapunk meg. Ezt a képletet jobbra másolva hibás eredményt
kapnánk. Ahhoz, hogy a másolás helyes képletet hozzon létre, módosítanunk kell a D8 tartalmát úgy, hogy az árakat megadó cellahivatkozások ne módosuljanak. A helyes képlet tehát:
=$C$3*D3+$C$4*D4+$C$5*D5+$C$6*D6. A $ jeleket be is írhatjuk (AltGr+É a billentyűzeten), de sokkal gyorsabb megoldás, ha az adott cellahivatkozásra kattintva megnyomjuk a Shift+F4
billentyűkombinációt. A képletet jobbra másolva így már helyes eredményt kapunk (3.7 ábra).
3. FEJEZET. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A MUNKALAPON 16
3.7. ábra. 4. feladat
3.8. Vegyes cellahivatkozások
Relatív és abszolút cellahivatkozásokon kívül léteznek még vegyes cellahivatkozások is. A vegyes
cellahivatkozás tartalma abszolút oszlop és relatív sor, vagy abszolút sor és relatív oszlop. Ilyen
hivatkozásokra akkor van szükség, ha azt akarjuk, hogy a hivatkozás egyik összetevője (az oszlopvagy sorazonosító) állandó maradjon, a másik viszont változzon másoláskor. Példa a vegyes hivatkozásra: =A$1 vagy =$A1. A Shift+F4 billentyűkombinációt többször lenyomva cellahivatkozás
beírásakor az abszolútra, vegyesre és ismét relatívra változik.
A vegyes hivatkozások begyakorlására készítsük el a következő feladatot.
3.9. 5. feladat
Hozzuk létre a természetes számok négyzeteinek táblázatát 10-től 99-ig. A képletet csak egy cellába
írjuk be, a többit másolással töltsük fel.
3.8. ábra. 5. feladat
3. FEJEZET. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A MUNKALAPON 17
Új munkalapon hozzuk létre a 3.8 ábrán látható táblázatot. Állítsuk be a cellaformátumokat.
Figyeljük meg a C4 cellába írt képletet. A képlet helyes, de jelenlegi formájában nem másolható.
Vízszintes másoláshoz úgy kell módosítani, hogy az A4 cellacím, ami 4-es sorban tízesek számát
tartalmazza, ne változzon. Viszont ha függőlegesen lefelé másoljuk az A4 cellacímnek A5-re kell
változnia. Tehát az A4 cellahivatkozásban az oszlopazonosítónak abszolútnak kell lennie, a sorazonosítónak pedig relatívnak: $A4.
Hasonlóképpen a B3 cellahivatkozás jobbra másoláskor változnia kell (relatív oszlopazonosító),
de lefelé történő másoláskor nem változhat (abszolút sorazonosító): B$3.
Megállapíthatjuk, hogy a helyes képlet esetünkben: =($A4*10+B$3)ˆ2.
Másoljuk a képletet jobbra (3.9 ábra).
3.9. ábra. 5. feladat
A kapott sort másoljuk lefelé, megkapva mind a 90 cellában az eredményt (3.10 ábra).
3.10. ábra. 5. feladat – megoldás
3. FEJEZET. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A MUNKALAPON 18
Térjünk vissza az előző, 4. feladatra. A D8 cellában kiszámított hétfői bevételt jobbra másoltuk.
Ilyenkor csak a cellahivatkozás oszlopazonosító része változik. Tehát a képletben a sorazonosítók
előtti dollárjel fölösleges. A képlet helyes eredményt ad, de – szigorúan véve – itt is vegyes hivatkozást kellett volna alkalmazni. A képlet helyesen: =$C3*D3+$C4*D4+$C5*D5+$C6*D6.
A vegyes és az abszolút cellacímzés begyakorlására oldjuk meg a következő feladatot.
3.10. 6. feladat
A 3.11 ábrán egy társasház lakásainak adatait látjuk. Számítsuk ki a lakások havi közös költségeit,
ha az a következő összetevőkből áll: négyzetméterenkénti alapdíj, lakásbiztosítási díj és felújítási
alap. A liftdíj állandó minden hónapban és nem függ a lakás területétől. A D3 cellába írt képlet
legyen másolható minden lakásra és hónapra!
3.11. ábra. 6. feladat
Az első lakás területét a C3 cella tartalmazza, a januári költségeket pedig a D12, D13 és D14
cellák. A liftdíjat a C15 cella. A közös költséget tehát a következő képlettel határozhatjuk meg:
=C3*(D12+D13+D14)+C15. Ahhoz, hogy ez a képlet másolható legyen mind jobbra, mind
lefelé határozzuk meg a hivatkozások típusait. Mivel a liftdíj minden hónapban és minden lakásra állandó, a C15-nek abszolútnak kell lenni. Jobbra másolásnál a születendő képleteknek
ugyanarra a lakásra kell hivatkoznia, lefelé másolásnál pedig a következőre. Tehát itt vegyes
hivatkozást alkalmazunk: $C3. A díjak esetén pedig fordítva kell eljárnunk, a vegyes hivatkozásban az oszlopazonosítónak változni kell, a sorazonosító pedig állandó. A végleges képlet tehát:
=$C3*(D$12+D$13+D$14)+$C$15. Figyeljük meg, hogy ez a képlet csak ilyen hivatkozásokkal
másolható a D3:G9 tartományon, bármelyik hivatkozás módosítása hibás értékeket eredményezne.
A feladat megoldása a 3.12 ábrán látható.
3. FEJEZET. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A MUNKALAPON 19
3.12. ábra. 6. feladat – megoldás
4. fejezet
Függvények használata
4.1. Függvények beszúrása
A függvények jelentősen megkönnyítik a számítási és egyéb feladatok elvégzését a táblázatkezelő
programokban.
A függvények két részből állnak: a függvény nevéből és argumentumból. Az argumentumot
zárójelek között kell megadnunk. Egy függvénynek több argumentuma is lehet, ilyenkor pontosvesszővel választjuk el őket egymástól. A függvény általános alakja tehát:
=FÜGGVÉNYNÉV(argumentum1; argumentum2; ...)
Van olyan függvény is, amelynek nincs argumentuma, a zárójeleket ilyenkor sem hagyhatjuk el.
Például a matematikában használatos π számot meg tudjuk adni cellában függvénnyel: =PI().
A leggyakrabban használt függvény a SZUM, ami összeadja az argumentumlistájában lévő
számokat. A SZUM függvény a következő argumentummal =SZUM(A1:A4;C2) egyenértékű az
= A1 + A2 + A3 + A4 + C2 képlettel. Ezen az egyszerű példán is láthatjuk, hogy a függvények
használata megkönnyíti a számításokat.
Függvényeket a Beszúrás menüpont Függvény parancsával (Ctrl+F2) vagy a Képlet eszköztár ikonjaival hozhatunk létre. Ezek közül az első a Függvénytündér, a második az Összeg és a
harmadik a Függvény.
4.1. ábra. Függvénytündér
A Függvény ikon (a 4.1 ábrán az „=” feliratú) megkönnyíti a legutóbb használt függvények
ismételt kiválasztását (4.2 ábra). Nagyon hasznos funkció, hiszen a Calc több száz függvénye közül
egy munkalapon rendszerint csak néhányat használunk.
A 4.2 ábrán látható, hogy az eszköztár ikonjai is megváltoztak: megjelent a Mégse és az
Elfogadás parancs. Ezekkel, egér segítségével is nyugtázhatjuk a kiválasztott függvényeket és
argumentumokat.
4. FEJEZET. FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA 21
4.2. ábra. Függvény kiválasztása
4.2. Egyszerűbb statisztikai függvények használata
(SZUM, MIN, MAX, ÁTLAG, DARAB, DARAB2, KICSI, NAGY)
A Calc program magyar nyelvű változatában általában magyar függvénynevekkel találkozunk.
Ezek a magyar függvénynevek megegyeznek a magyar Excelben lévőkkel. Csak azok a függvénynevek nincsenek lefordítva, amelyek nem léteznek a magyar Excelben, vagy abban nincsenek lefordítva. Ezeknek az angolul maradt függvényeknek a használata az angol nyelvet nem ismerők számára
sem jelenthet gondot, hiszen a függvények magyarázata és a súgó példái magyar nyelvűek.
A Calc súgója megkönnyíti azok dolgát, aki csak az angol függvényneveket ismerik. A magyar
megfelelő kikereséséhez válasszuk a Súgó ablakában a Tárgymutatót, a Keresett kifejezéshez
pedig írjuk a függvény angol nevét (4.3 ábra).
1
4.3. ábra. OpenOffice.org Súgó – Átlag
A 4.1 táblázatban a négy leggyakrabban használt függvényt láthatjuk.
A Függvénytündér használatának begyakorlására készítsük el a következő feladatot.
4.3. 7. feladat
Másoljuk egy üres munkafüzetbe a ZH 02 munkalapot. A munkalapon töröljük a képlettel kiszámított cellák tartalmát. Számítsuk ki az összpontszámokat a G oszlopban a SZUM függvénnyel. A
8. sorban függvény segítségével jelenítsük meg a feladatok és az összpontszámok átlagát. Határozzuk meg a legnagyobb és a legkisebb összpontszámot, valamint azt, hogy a legtöbb pontszámot elért
tanulónak hány pont hiányzik a maximálisan elérhetőhöz. Mentsük a munkafüzetet calc02 néven.
1
A OpenOffice.org 3.2.1-es verziótól kezdve
4. FEJEZET. FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA 22
4.1. táblázat. Alapvető függvények
A függvény Funkciója A függvény
neve angol neve
SZUM Összeadja a cellatartományban lévő számokat. SUM
MIN
MAX
ÁTLAG
A munkalap tartalmát átmásolhatjuk kijelölve, másolva és a másik munkafüzetbe beillesztve
azt, de gyorsabb módszer a munkafüzet beszúrása (Beszúrás menüpont Munkalap parancs). Itt
válasszuk a Fájlból kapcsolót, majd a Tallózás parancs segítségével adjuk meg annak a munkafüzetnek a nevét, amelyik a szükséges munkalapot tartalmazza (4.4 ábra).
Az argumentumlista legkisebb értékét adja eredményül.
Az argumentumlista legnagyobb értékét adja
eredményül.
Az argumentumok átlagát adja eredményül. AVERAGE
MIN
MAX
4.4. ábra. 7. feladat – Munkafüzet beszúrása
Jelöljük ki a ZH 02 munkalap nevét és szúrjuk be az aktuális munkafüzetünkbe. A munkalapon
jelöljük ki a G4:G7 tartományt és a „Backspace” billentyűvel töröljük a tartalmát.
4.5. ábra. 7. feladat
4. FEJEZET. FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA 23
Tegyük aktívvá a G4 cellát és kattintsunk a Képlet eszköztár Összeg ikonjára. A cellában
megjelenik a SZUM függvény és a megfelelő argumentumok is. A Calc az aktív cellától balra egy
számsort talált és azt beírta a SZUM függvénybe argumentumként. Ez nagyon hasznos funkció,
hiszen gyakran fordul elő, hogy egy sor végén, vagy egy oszlop alján kell annak összegét kiszámolni.
A kék színű keret mutatja az automatikusan meghatározott tartományt (4.5 ábra).
A képletet három cellán át lefelé másolva megkapjuk mind a négy tanuló összpontszámát.
Az A8 cellába írjuk az „Átlag” szót és a B8 cellában válasszuk a függvénytündért (4.6 ábra).
4.6. ábra. 7. feladat – függvénytündér
4.7. ábra. 7. feladat
Loading...