Danfoss RA-DV Fact sheet [hu]

Műszaki beszámoló – hidronikus kiegyensúlyozás
A kétcsöves rendszerek kiegyensúlyozásának új módszerei
Kiváló hidronikus egyensúly elérése a fűtésrendszerekben RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ és Grundfos MAGNA3 fordulatszám-szabályozott szivattyú használatával
dynamic.danfoss.com
Bevezető
Egy épület esetében a kis energiafogyasztás elérése komoly feladatot jelent. Ha alacsony fűtésszámlát szeretnénk, ehhez biztosítanunk kell a fűtésrendszer elemeinek együttműködését. A kis energiafogyasztás elérésének egyik módja a fűtésrendszer megfelelő kiegyensúlyozása. Cikkünkben az új, RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ és az új Grundfos MAGNA3 fordulat­szám-szabályozott szivattyú kiváló együttműködésének meg­valósítását mutatjuk be ennek a célnak az érdekében.
Először az ingadozások részleges kompenzálásának módjával foglalkozunk, és megmutatjuk, hogy a fűtésrendszer kiegyensúlyozásához a térfogatáramot kell szabályoznunk – ennek eléréséhez pedig a nyomáskülönbséget a szelepeken.
Bemutatjuk ennek megvalósítását az RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ és a Grundfos MAGNA3 fordulatszám­szabályozott szivattyú együttes használatával a dániai Fredericia város egy tízemeletes épületében. A ház 60 lakása számára olyan rendszer biztosítja a fűtést, amelyben két Grundfos MAGNA3 szivattyú szolgál ki két keverőkört, ezek pedig 10-10 felszállócső ellátásáról gondoskodnak, amelyek mindegyike MSV típusú kézi kiegyensúlyozószeleppel rendelkezik. Ez a rendszer igazolta, hogy a fordulatszám-szabályozott Grundfos MAGNA3 szivattyú és az RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ együttes használatával biztosítható a fűtésrendszer problémamentes működése.
Ma már azonban a méretezési térfogatáram egyszerűen beállítható az egyes radiátorokon, a szivattyú alapértékének beállításáról pedig az új Danfoss dP tool™ (a nyomásesés mérésére szolgál) és a Grundfos GO (mobil hozzáférést kínál a Grundfos online eszközeihez) együttműködése gondoskodik. Mindez nem csupán a szivattyú optimalizálását és az energiahasználat minimalizálását biztosítja, hanem az üzembehelyezési eljárást is lényegesen lerövidíti.
A nagy komfort és a lehető legkisebb működési költségek biztosítására a fűtésrendszert helyesen kell üzembe helyezni. Ez egykor igen bonyolult, számos különféle szelep és mérőeszköz használatát igénylő eljárás volt.
A kihívás: kétcsöves rendszerek kiegyensúlyozása
Kiegyensúlyozási probléma alatt a hő egyenetlen elosztását értjük a fűtésrendszer egységei – radiátorok vagy lakások – között. A fűtésrendszer akkor kiegyensúlyozott, ha biztosítja a fűtővíz egyenletes elosztását, ami maximális komfortot jelent minimális üzemeltetési költséggel.
HŐIGÉNY
100%
75%
50%
25%
Másként fogalmazva, a kiegyensúlyo­zott fűtésrendszerben a térfogatáram a rendszer minden pontján megfelel a tervezett értékeknek. Számos két­csöves rendszer esetében ez jelenti a legkomolyabb kihívást.
Először lássuk, hogy milyen általános problémát vetnek fel a kétcsöves rendszerek. Az alábbi terhelési profilon a terhelés változása látható az európai fűtési idényben. A 7000 fűtési órából csupán 420-ban van szükség a rendszer 100%-os kapacitására.
428 1050 2450 3080
6% 15% 35% 44%
A terhelés változásainak kompenzálá­sára a rendszer valamennyi radiátorát termosztatikus szeleppel szereljük fel. A termosztát csökkenti a térfogatáramot a radiátoron keresztül, és biztosítja a kívánt szobahőmérséklet fenntartását.
RAD RAD RAD
1 32
∆p
a.
ÓRA
A nyomásveszteség a térfogatáram négyzetével növekszik, így az első radiátoron jóval nagyobb, mint az utolsó fogyasztónál, amint ez az alábbi ábrán látható.
∆p
b.
∆p
H
c.
a. b. c.
Q
Mivel az egyes radiátorok az adott helyiség fűtéséhez eltérő térfogatáramot igényelnek, a radiátorszelepeken előre beállítható ennek maximális értéke. Az előbeállítás az alábbi diagramon látható egy tipikus radiátorszelep esetében. A beállítási tartomány az 1–7. fokozat, valamint a teljesen nyitott szelepet jelentő „N állás”.
Állandó fordulatszámú szivattyúval rendelkező fűtésrendszerben a nyomáskülönbség jelentős mértékben ingadozik, amint az az alábbi ábrán látható. A térfogatáram csökkenésével növekszik a nyomáskülönbség az adott szelepen. Fenti példánkban maximális terhelésnél 37 l/h a szükséges térfogatáram, ez azonban a nyomáskülönbség növekedésével (+0,2 bar) 62 l/h-ra növekszik, azaz 67%-os növekedés következik be.
2
0,1 barról 0,3 barra növekvő nyomáskülönbség
1
TÉRFOGATÁRAM
100%-os terhelés, 420 óra
A térfogatáram csökkenésével az állandó fordulatszámú szivattyúban növekszik a nyomáskülönbség.
100%
Vagyis a méretezési térfogatáram biztosításához a szelepeken is szabályoznunk kell a nyomáskülönbséget. Lássuk tehát, hogy ez hogyan történik.
A kétcsöves fűtésrendszerek statikus és dinamikus üzembe helyezése
A legnagyobb kihívást azt jelenti, hogy a fűtésrendszereket gyakran a legrosszabb esethez, szélsőségesen alacsony külső hőmérséklethez tervezik és alakítják ki. Ilyesmi azonban csak évi egy-két alkalommal vagy még ritkábban fordul elő, vagyis a rendszer az időszak túlnyomó részében túl van méretezve. Ez pedig rendszerint túlzott energiafogyasztáshoz vezet.
Az alábbi példánk egy dinamikus kö­vetelményeket támasztó fűtésrendszer statikus üzembe helyezését mutatja be a dániai Fredericia város egy tízemele-
tes, 60 lakásos épületének fűtésrend­szerében, ahol két Grundfos MAGNA3 fordulatszám-szabályozott szivattyú szolgál ki két, egyenként 10 felszállócső ellátásáról gondoskodó keverőkört. A rendszer összesen 273 RA-N DN 10 radiátorszelepet, valamint MSV típusú Danfoss statikus kiegyensúlyozószele­peket tartalmaz. Az 1972-ben épült ház egy 1985-ös felújítás során új ablakokat és homlokzatot kapott.
A két keverőkör egyenként 10 felszállócsövet szolgál ki a 10 emeletes fredericiai (Dánia) épületben.
Most vessünk egy pillantást a statikus
A SZIVATTYÚ ÉS A SZELEPEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 Q [m³/h]
0
1
2
3
4
5
6
7
[m]
H
MAX.
MIN.
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 Q [m³/h]
H
kiegyensúlyozószelepekkel és stati­kus, előbeállított radiátorszelepekkel rendelkező rendszer működésére. A tesztet később, immár dinamikus szelepekkel, megismételjük. A tesztet nemcsak teljes, hanem – ami fonto­sabb – részleges terhelés mellett is végrehajtjuk.
Egyúttal a legtávolabbi radiátornál végzett nyomáskülönbség-méréssel biztosítjuk, hogy ezen a radiátoron ele­gendő legyen a nyomás a méretezési térfogatáram eléréséhez. Esetünkben ez a nyomás 10 kPa, a méretezési térfo­gatáram pedig 30 l/h, így a radiátorsze­lep előbeállítása 2,5 lesz.
H
p
[m]
[kPa]
7
60
50
40
30
20
10
MAX.
6
5
4
3
2
1
0
0
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 Q [m³/h]
MIN.
A tesztben először arányos nyomás, második alkalommal pedig állandó nyomás vezérlési módot állítottunk be a szivattyún.
Ez a rendszer igazolta, hogy a fordulat­szám-szabályozott Grundfos MAGNA3 szivattyú és az RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ együttes használatával biztosítható a fűtésrendszer probléma­mentes működése.
A MAGNA3 arányos nyomás üzem­módba kapcsolható, amely lehetővé teszi, hogy a térfogatáram csökke­nése esetén a szivattyú csökkentse a biztosított nyomáskülönbséget; lásd a diagramot alább baloldalt.
[m]
7
MAX.
6
5
4
3
2
1
0
MIN.
NYOMÁS
SZIVATTYÚ-JELLEGGÖRBE
TERVEZETT
100%
85% 75% 70% 60%
+3,1
+4,4
20% 40% 50% 70% 100%
+4,0
+3,0
MUNKAPONT
SZABÁLYZÁSI JELLEGGÖRBE
RADIÁTORSZELEP
RENDSZERJELLEGGÖRBE
TÖBBLET-NYOMÁSKÜLÖNBSÉG
TÉRFOGATÁRAM-KORLÁTOZÁSI TERÜLET
TÉRFOGATÁRAM
A piros vonal az arányos vezérlés görbéje, a zöld pedig a minimális szükséges nyomáskülönbség a rendszerben. Amint a kék körök jelzik, mindig túlzott nyomáskülönbség van jelen, ezért jobban össze kell hangolnunk a szivattyú és a dinamikus radiátorszelep működését.
+
Még ha a MAGNA3 szivattyú csökkenti is az általa biztosított nyomáskülönb­séget, az alábbi táblázatból látható, hogy részleges terhelésnél így is túlzott nyomáskülönbség alakul ki a radiátor­szelepeken*.
A fő probléma az, hogy bár a fordu­latszám-szabályozott szivattyú javít a helyzeten, stabil nyomáskülönbség biztosítására nem képes. Ennek orvos­lására szolgálnak a nyomásfüggetlen dinamikus szelepek.
Statikus radiátorszelep
Szivattyúvezérlési
mód
Arányos 10,2 kPa 18,0 kPa 7,8 kPa 33%-os növekedés
Állandó 10,2 kPa 27,3 kPa 17,1 kPa 46%-os növekedés
Rendszer terhelése
100%
Rendszer terhelése
50%
ΔP növekedése
(50%-os
terhelésnél)
A legtávolabbi radiátoron mért értékek
Dinamikus radiátorszelep
Szivattyúvezérlési
mód
Arányos 9,8 kPa 10,5 kPa 0,7 kPa <1%-os növekedés
Állandó 9,9 kPa 10,6 kPa 0,7 kPa <1%-os növekedés
Rendszer terhelése
100%
Rendszer terhelése
50%
ΔP növekedése
(50%-os
terhelésnél)
A legtávolabbi radiátoron mért értékek
Térfogatáram
növekedése
Térfogatáram
növekedése
*Hagyományos, széles kiterjedésű fűtésrendszert feltételezünk. Ellenkező esetben, ha egyenlő mértékben két párhuzamos rendszerre osztott fűtésrendszerről van szó, akkor az állandó nyomás lesz az optimális vezérlési mód.
Vagyis láthatjuk, hogy statikus
Térfogatáram [l/h]
radiátorszelepek használatával 50%-os részleges terhelésnél a radiátorokon (17,1 - 7,8) = 9,3 kPa-lal
Statikus és dinamikus radiátorszelep jelleggörbéje
200
190
180
170
160
150
140
130
120
110
100
90
80
0 10 20 30 40 50 60 dP [kPa]
nagyobb a nyomás. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy ez mit jelent a többlet­térfogatáram tekintetében.
Dinamikus szelep
Statikus szelep
A Danfoss dP tool™ használata a radiátor ki­egyensúlyozására
A nyomáskülönbség 7,8-ról 17,1 kPa-ra történő növekedésével a térfogatáram 80-ról 132 l/h-ra növekszik, a dinamikus szelep ugyanakkor állandó értéken tartja a térfogatáramot.
A részleges terhelésnél megnövekvő nyomáskülönbség miatti többlet­térfogatáram nagyobb fűtésszámlát eredményez, ezért a nyomáskülönbség megfelelő szabályozására van szükség.
Térfogatáram [l/h]
160 140 120 100
80 60 40 20
0
0 10 20 30 40 50 60 dP [kPa]
Az RA-DV max. térfogatárama
Az RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ segítségével a térfogatáram
változó nyomáskülönbség mellett is állandó értéken tartható. Az RA-DV belső nyomáskülönbség­szabályozója állandó szinten tartja a szabályozószelepen bekövetkező nyomásesést, és ezzel állandó térfogatáramot biztosít az RA-DV szelepen keresztül. A térfogatáram alakulása az alábbi grafikonon látható.
A megnövekedő nyomáskülönbség problémájára tehát fordulatszám­szabályozott szivattyú, például Grundfos MAGNA3 és RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ szelep beépítése jelent megoldást. Ezek együttes használatával biztosítható
a fűtésrendszer problémamentes működése, amint azt a fredericiai példán fentebb bemutattuk. A rendszer immár egy éve működik; ez idő alatt 57%-kal csökkentek a szivattyú üzemeltetési költségei (980 kWh-s csökkenés).
A D megvált Az
Szivattyúoptimalizálás
A szivattyú akkor működik optimáli­san, ha a lehető legkevesebb energiát használja fel. Szivattyúoptimalizálás arányos nyomásszabályozással csak automatikus kiegyensúlyozószelepek használatával lehetséges. Az új Danfoss dP tool™ (a nyomáskülönbség méré­sére szolgál) és a Grundfos GO (mobil hozzáférést kínál a Grundfos online eszközeihez) együttes használata meg­könnyíti az üzembe helyezést, továbbá biztosítja a szivattyú optimalizálását és az energiafelhasználás minimalizálását.
Az üzembe helyezés során hasz­nált rendkívül hasznos, egyszerű és
Következtetés
Ha a lehető legkisebb fűtésszámla a cél, a kiváló fűtésrendszerek gondos üzembe helyezést igényelnek. Ez immár rendkívül egyszerűen megvalósítható az új, innovatív RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ és az új Grundfos MAGNA3 fordulatszám-szabályozott szivattyú együttes használatával. A konkrét fredericiai (Dánia) esetben nem kevesebb mint 12%-kal csökkent a fűtésszámla. Ez csupán az új Danfoss dinamikus szelep és az új Grundfos MAGNA3 szivattyú együttes használatával érhető el.
A nagy komfort és a lehető legkisebb működési költségek biztosítására a fűtésrendszereket helyesen kell üzem­be helyezni. Ez sokáig igen bonyolult, számos különféle szelep és mérőeszköz használatát igénylő eljárás volt.
egyedülálló Danfoss dP tool™ eszköz a nyomáskülönbséget méri a rendszer kritikus szelepén, ahol ez az érték a legkisebb. Teljes terhelésnél 10 kPa-os nyomáskülönbség szükséges. Ha a nyomáskülönbség ennél magasabbra emelkedik vagy alacsonyabbra esik, a rendszer módosítja a MAGNA3 szivaty­tyú alapértékét. Az alapérték a szivattyú által biztosított nyomáskülönbséghez kapcsolódik. Ez az érték mindig maga­sabb lesz a kritikus szelepen mértnél, mivel a rendszerben a távolsággal csökken a nyomáskülönbség.
A Grundfos GO az úton lévő professzi-
Ma már azonban a méretezési térfogatáram egyszerűen beállítható az egyes radiátorokon, a szivattyú alapértéke pedig az új Danfoss dP tool™ és a Grundfos GO használatával. Mindez nem csupán a szivattyú optimális működését biztosítja, hanem az üzembehelyezési eljárást is lényegesen lerövidíti.
Ebből is látható, hogy egy mérnöki tanácsadónak számos okból érdemes energiamegtakarítási lehetőségek után kutatnia a lakásszövetkezetekben.
Rene Hansen, Anders Nielsen, Danfoss Grundfos
2015. június
onális felhasználók mobil eszköztára, a mobil szivattyúvezérlés és szivattyúvá­lasztás bármely iOS- vagy Android-esz­közre letölthető, legátfogóbb platform­ja, amely a méretezésre, a cserére és a dokumentációra is kiterjed.
Ezeknek a lépéseknek a végrehaj­tása után biztos lehet benne, hogy az energiarendszert nem csupán a tervezett térfogatáramlás, hanem – ami a legfontosabb – a részleges terhelés állapotának tekintetében is megfele­lően helyezte üzembe. Ily módon a fűtőrendszer a lehető legkisebb ener­giafogyasztással működik majd.
Grundfos GO eszköz Android és iOS rendszerhez
Danfoss Kft. · H-1139 Budapest Váci út 91 Telefon: (1) 450 2531 · Telefax: (1) 450 2539 · E-mail: danfoss.hu@danfoss.com · www.danfoss.hu
anfoss nem vállal felelősséget a kat alógusokban és más nyomtatott anyagban lévő esetleges tévedésért, hibáért. Danfoss fenntar tja magának a jogot, hogy termékeit értesítés nélkül
oztassa. Ez vonatkozi k a már megrendelt termékekre is, feltéve, hogy e változtatások végrehajthatók a már elfogadott specikáció lényeges módosítása nélkül.
ebben az anyagban található védjegyek az érintett v állalatok tulajdonát képezik. A Danfoss és a Danfoss logo a Danfoss A/S védjegyei. Minden jog fenntar tva.
VFGWK147 © Copyright Danfoss | ... | 2015. 11
Loading...