Danfoss RA-DV Fact sheet [hu]
Műszaki beszámoló – hidronikus kiegyensúlyozás
A kétcsöves rendszerek
kiegyensúlyozásának
új módszerei
Kiváló hidronikus egyensúly elérése a fűtésrendszerekben
RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™ és Grundfos MAGNA3
fordulatszám-szabályozott szivattyú használatával
dynamic.danfoss.com
Bevezető
Egy épület esetében a kis energiafogyasztás elérése komoly
feladatot jelent. Ha alacsony fűtésszámlát szeretnénk, ehhez
biztosítanunk kell a fűtésrendszer elemeinek együttműködését.
A kis energiafogyasztás elérésének egyik módja a fűtésrendszer
megfelelő kiegyensúlyozása. Cikkünkben az új, RA-DV típusú
Danfoss Dynamic Valve™ és az új Grundfos MAGNA3 fordulatszám-szabályozott szivattyú kiváló együttműködésének megvalósítását mutatjuk be ennek a célnak az érdekében.
Először az ingadozások részleges
kompenzálásának módjával
foglalkozunk, és megmutatjuk, hogy
a fűtésrendszer kiegyensúlyozásához
a térfogatáramot kell szabályoznunk
– ennek eléréséhez pedig a
nyomáskülönbséget a szelepeken.
Bemutatjuk ennek megvalósítását az
RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™
és a Grundfos MAGNA3 fordulatszámszabályozott szivattyú együttes
használatával a dániai Fredericia város
egy tízemeletes épületében. A ház
60 lakása számára olyan rendszer
biztosítja a fűtést, amelyben két
Grundfos MAGNA3 szivattyú szolgál
ki két keverőkört, ezek pedig 10-10
felszállócső ellátásáról gondoskodnak,
amelyek mindegyike MSV típusú
kézi kiegyensúlyozószeleppel
rendelkezik. Ez a rendszer igazolta,
hogy a fordulatszám-szabályozott
Grundfos MAGNA3 szivattyú és az
RA-DV típusú Danfoss Dynamic Valve™
együttes használatával biztosítható
a fűtésrendszer problémamentes
működése.
Ma már azonban a méretezési
térfogatáram egyszerűen beállítható
az egyes radiátorokon, a szivattyú
alapértékének beállításáról pedig az
új Danfoss dP tool™ (a nyomásesés
mérésére szolgál) és a Grundfos GO
(mobil hozzáférést kínál a Grundfos
online eszközeihez) együttműködése
gondoskodik. Mindez nem csupán
a szivattyú optimalizálását és az
energiahasználat minimalizálását
biztosítja, hanem az üzembehelyezési
eljárást is lényegesen lerövidíti.
A nagy komfort és a lehető legkisebb
működési költségek biztosítására a
fűtésrendszert helyesen kell üzembe
helyezni. Ez egykor igen bonyolult,
számos különféle szelep és mérőeszköz
használatát igénylő eljárás volt.
2
A kihívás:
kétcsöves rendszerek kiegyensúlyozása
Kiegyensúlyozási probléma alatt a
hő egyenetlen elosztását értjük a
fűtésrendszer egységei – radiátorok
vagy lakások – között. A fűtésrendszer
akkor kiegyensúlyozott, ha biztosítja
a fűtővíz egyenletes elosztását, ami
maximális komfortot jelent minimális
üzemeltetési költséggel.
HŐIGÉNY
100%
75%
50%
25%
Másként fogalmazva, a kiegyensúlyozott fűtésrendszerben a térfogatáram
a rendszer minden pontján megfelel a
tervezett értékeknek. Számos kétcsöves rendszer esetében ez jelenti a
legkomolyabb kihívást.
Először lássuk, hogy milyen általános
problémát vetnek fel a kétcsöves
rendszerek. Az alábbi terhelési profilon
a terhelés változása látható az európai
fűtési idényben. A 7000 fűtési órából
csupán 420-ban van szükség a rendszer
100%-os kapacitására.
428 1050 2450 3080
6% 15% 35% 44%
A terhelés változásainak kompenzálására a rendszer valamennyi radiátorát
termosztatikus szeleppel szereljük fel. A
termosztát csökkenti a térfogatáramot
a radiátoron keresztül, és biztosítja a
kívánt szobahőmérséklet fenntartását.
RAD RAD RAD
1 32
∆p
a.
ÓRA
A nyomásveszteség a térfogatáram
négyzetével növekszik, így az első
radiátoron jóval nagyobb, mint az
utolsó fogyasztónál, amint ez az alábbi
ábrán látható.
∆p
b.
∆p
H
c.
a.
b.
c.
Q
3
Loading...