Bresser AstroPlanetarium Instruction Manual [hu]

Conrad Vevőszolgálat, 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: 319-

0250

ASTRO házi planetárium

20:00-tól 02:00-ig terjed (egy osztás 30
percnek felel meg). Állítsuk hozzá a
dátum-beállító tárcsát (4), hogy egy adott
idő csillagos egét vetítsük.

A dátumbeállító tárcsa (állítható): a tárcsa 365 napot tartalmaz.
(Egy osztás 2 napnak felel meg. A hosszú jelölés az előző hónap
utolsó napjának felel meg). Állítsuk úgy be a tárcsát, hogy a
csillagos eget egy adott dátumon vetítsük ki.

Az állatövi csillagképek kiskátéjával

Rendelési szám: 671595
A készülék részei

1 be-/kikapcsoló (ON/OFF)
2 diatartó kidobógombja
3 önlekapcsolás időzítőgombja
4 dátumbeállító tárcsa
5 pontos idő skálája
6 fókuszáló tárcsa
7 állvány (tálalakú)
8 csillagkorong (2 dia)

Továbbá:

CD-ROM „Cartes du Ciel” programmal
A 12 állatövi csillagkép kiskátéja

A planetárium használata

1.

Nyissuk fel a készülék alján lévő elemtartó fedelét, és rakjunk
be 3 db AA-méretű ceruzaelemet az „Elemek berakása” c.
fejezetnek megfelelően. Majd rakjuk vissza és rögzítsük az
elemtartó fedelét.

2.

Állítsuk fel a készüléket az állványára (7) egy sík és stabil
felületre (pl. egy asztalra). Az optimális vetítési távolság kb.
1,8 – 2 méter.

1. példa: Ha az eget július 7-én éjfélkor (00:00 óra) akarjuk nézni,
állítsuk be a 00:00 időpontot a pontos idő skálán a dátumbeállító
skála július 7-i dátuma fölé. Július 7-e a skálán jelölt 6-a és 8-a
között középen van.

2. példa: Ha az égboltot december 30-án 22:30 órakor akarjuk
nézni, állítsuk be a 22:30 időpontot a pontos idő skálán a
dátumbeállító skála december 30-i dátuma fölé. Mint az alábbi
ábra mutatja, egy osztásköz 3 napnak felel meg. December 30­ának a helyzete ennek az osztásköznek a 2/3-ánál van. (Ugyanez a
helyzet januárban, márciusban, júliusban, augusztusban és
októberben). Jegyezzük meg, hogy február 28-a és 29-e
ugyanazon az osztáson van.

5.

Toljuk a be-/kikapcsolót (1) az ON (be) állásba a vetítőfény
bekapcsolása céljából. Csökkentsük le, vagy kapcsoljuk ki a
szoba világítását, hogy kedvező látási viszonyokat
teremtsünk.

3.

Nyomjuk meg a diatartó kidobógombját (2) a diafiók
kinyitása céljából, és rakjuk be az egyik csillag-korongot (8).
Figyeljünk arra, hogy a diatartó kiszögellései (1 nagyobb, 3
kicsi) illeszkedjenek a csillagkorong megfelelő
bemélyedéseibe. Rakjuk be a csillagkorongot a sima felével
felfelé úgy, hogy a nagy kiszögellést a nagy horonyba, a
három kicsit pedig a három kis horonyba csúsztassuk be.
Más-különben megsérülhet valami. Zárjuk le most a dia­fiókot. Ha a planetárium homloklapja felé nézünk, a
továbbiakban pillantásunk észak felé irányul.

4.

Állítsuk be a pontos időt és a dátumot ahhoz az éjszakai
égbolthoz, amelyet nézni akarunk oly módon, hogy fedésbe
hozzuk a dátumbeállító tárcsán (4) a dátumot a kívánt
időponttal a pontos idő skáláján (5).

A pontos idő skálája (rögzített): a skála

6.

A vetítőfej vetítési irányát szabadon állíthatjuk be az
állványon, hogy a képet a mennyezetre vagy a falra vetítsük.

7.

Állítsuk úgy be a fókuszáló tárcsát (6),
hogy éles legyen a csillagos ég képe. A
kedvező vetítési távolság 1,8 – 2 méter.
Ha a távolság ennél kisebb vagy
nagyobb, a kép életlen lesz.

8.

Nyomjuk meg az önlekapcsolás időzítőgombját (3), hogy
beállítsuk a vetítő önkikapcsolási idejét 30 vagy 60 percre. A
megfelelő LED mutatja az éppen beállított önkikapcsolási
időt. Ha a gombot addig tartjuk megnyomva, amíg ez a LED
ki nem alszik, az időzítést kikapcsoljuk. A készülék azonban
2 óra múlva is automatikusan kikapcsolódik az elemekkel
való takarékosság érdekében.

9.

Takarékoskodjunk mi is az elemekkel úgy, hogy toljuk a be­/kikapcsolót (1) az OFF (ki) állásba, ha nem fogjuk már
használni a vetítőt, még akkor is, ha be van kapcsolva az
önkikapcsolási időzítés.

Műszaki adatok

Vetítési eljárás: optikai
Vonatkozási hely

(földrajzi szélesség): 35° Észak*
A csillagképek száma: 8000 (csillagkorongonként)
Fényforrás: erős fehérfényű LED
Égbolt-nézési beállítások: dátum, pontos idő
Vetitőfelület: 1,8 x 2,2 m 2 m távolságból
Önkikapcsolás: 30, 60 perc múlva (kézi);
120 perc (automatikus)
Tápáramellátás: 4,5V= (3 db AA/LR6 elem)
* Gondoljunk arra, hogy az égbolt szemlélése a 35° északi
szélességből az állatöv összes csillagképének a látását lehetővé
teszi.

Az elemek berakása

Használjunk 3 db AA (LR6) méretű elemet (nem része a
szállításnak).

1. Csavarozzuk ki és nyissuk ki a
készülék alján lévő elemtartó fedelét.

2. Vegyük ki egy csavarhúzóval az
elemek burkolatát.

3. Rakjunk be 3 db AA-méretű
ceruzelemet a készülékbe az
elemtartóban jelölt polaritással.

4. Szereljük vissza az elemek burkolatát
és az elemtartó fedelét.

5. Akkor cseréjük az elemeket, ha a
vetítőfény már halvány.

Fontos megjegyzések!

1. Az elemeket csak felnőtt rakhatja be vagy cserélheti.

2. Ajánlatos alkáli típusú elemek használata.

3. Vegyük ki az elemeket a készülékből, ha hosszabb ideig nem
fogjuk használni.

4. Ne használjunk egyidejűleg régi és új elemeket.

5. Ne használjunk keverten alkáli-, hagyományos (szén-cink)-, ill.
NiCd-elemeket.

6. Vegyük ki a készülékből a kimerült elemeket.

7. Ne zárjuk rövidre, ne dobjuk tűzbe az elemeket, mert ezek
robbanásveszélyt jelentő műveletek.

8. A helytelenül kezelt elemek kifolyhatnak.

A csillagok fényessége

Ősidők óta felfigyeltek arra az emberek, hogy egyes csillagok
fényesebbek más csillagoknál. Ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy
a fényesebb csillagok nagyobbak, vagy több fényt bocsátanak ki,
mint a halványabbak. Egy csillag látszólagos fényességét három
dolog befolyásolja: 1. a nagysága; 2. a távolsága tőlünk; és 3. hogy
mennyi fényt bocsát ki ténylegesen a csillag négyzetméterenként
és másodpercenként a felületéről.
Krisztus után a második évszázadban a görög csillagász és
matematikus, Hypparchus állította össze az első ismert katalógust
a csillagok nevéről és helyzetéről. Kifejlesztett egy hat
kategóriából álló skálát a csillagok fényességének a leírására.
Mindegyik csillaghoz egy számértéket rendelt hozzá 1-től 6-ig
attól függően, hogy milyen fényesnek látszik az égen. A
csillagászok fényességrendeknek vagy magnitúdóknak nevezik
ezeket a fényességi kategóriákat. Egy nagyon fényes csillag
fényességrendje 1 vagy kisebb, míg egy nagyon halvány csillagé 6.

A csillagképek

Az emberek az égen látható csillagokat gyakran „képek” alakjában
csoportosítják állatok, emberek alakja, vagy más jellegzetes
formák alapján, amelyeket csillagképnek vagy konstellációnak
neveznek (a „stella” latinul a csillag neve). A különböző
kultúrákban többnyire a görög vagy a római mitológiából vett
megjelöléseket alkalmaznak, pl. Aries (kos), Aquarius (vízöntő),
Cygnus (hattyú) stb.
Jelenleg összesen 88 „hivatalos” csillagképet ismernek el a
csillagászok.

Az állatövi csillagképek és -jegyek

Régóta kérdezik maguktól a csillagászok, hogyan nézne ki az ég,
ha nappali fényben is látszanának a csillagok. Az éjszakai égbolt

megfigyelése alapján felismerték, hogy a nap látszólag havonta
egy csillagképen végigfut. Ez a tizenkét csillagkép egy különleges
égi tájat képez, amelyet állatkörnek vagy zodiákusnak hívnak. A
csillag-képeket itt állatövi csillagképeknek hívjuk, amelyeknek
tizenkét állatövi jegy felel meg.

(középen a föld pályája látható a nap körül, és a föld helyzete
decemberben; körülötte az állatövi jegyek és nevek, legkívül a
hónapok)
Mindegyik állatövi jegynek saját szimbóluma van, és
mindegyikhez a naptári évünkben kb. 30 napos időtartam van
hozzárendelve. Ezek az időszakok nem a hónap elején kezdődnek,
hanem kb. a hónap harmadik hetében, és kb. a következő hónap
harmadik hetében végződnek. Így mindegyik évszak (tavasz, nyár,
ősz, tél) három-három állatövi jegyet foglal magában. Sok ősi nép
úgy gondolta, hogy az ember viselkedését, érzéseit és sorsát
erősen befolyásolja az az állatövi csillagkép, illetve állatövi jegy,
amelyben születésekor a nap állt.

Azonban ma már nem azonos az asztrológiai állatövi jegy az
azonos nevű állatövi csillagképpel, mivel az állatövi jegyek
mintegy 2150 évente egy teljes csillagképpel eltolódnak. Ennek az
oka a napéjegyenlőség úgynevezett precessziója (azaz az ekliptika
[a nap látszólagos pályája az égen] nagyon lassú elmozdulása a
csillagokhoz képest). Így például a nap mai időnkben a halak
állatövi csillagképében áll, amíg az asztrológiai állatövi jegy a kos
(Aries). Még ma is, sok évszázaddal később, sokan hisznek még
az állatöv erejében, és napi életviteli tanácsadóként olvassák a
horoszkópokat. Sokan azonban csak kedvtelésből olvassák el a
horoszkópjukat, és nem azért, mert hisznek valamilyen
jövendölésben.
A tizenkét állatövi jegy szimbóluma és neve az alábbi:

Aries (kos)
Taurus (bika)
Gemini (ikrek)
Cancer (rák)
Leo (oroszlán)
Virgo (szűz)
Libra (mérleg)
Skorpio (skorpió)
Sagittarius (nyilas)
Capricorn (orrszarvú)
Aquarius (vízöntő)
Pisces (halak)

(A dátumok évről-évre néhány nappal megváltozhatnak.)

március 21. – április 20.
április 21. – május 21.
május 22. – június 20.
június 21. – július 23.
július 24. – augusztus 23.
augusztus 24. – szeptember 23.
szeptember 24. – október 22.
október 23. – november 22.
november 23. – december 21.
december 22. – január 20.
január 21. – február 19.
február 20. – másrcius 21.